Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Čukovac, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Lika-Korbava vármegye - Zubar, Grebenvar
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Grebenár
váráról Glavinics így írt 1696-ban: „..accedit hic arx Grebenar et ruderibus suis vix prospiciens”. (kb. …hasonló ehhez Grebenar vára, ám ennek romjai alig láthatóak.)
Forrás: Gj. Szabo 1920.
Sredovječni gradovi… (Zagreb, 204. oldal)
--- / ----
7.29 Grebenár – Grebenar, Zubar
A középkori Grebenar falu, a mai Ćukovac és Rujnica települések közti területen volt megtalálható. A falu határában lévő, ma Zubar-nak nevezett hegyen (684 m tszfm) állt, a környező síkság fölé meredő vár. Grebenár birtokát már 1263-ban megemlítik, amikor a király, három környékbeli faluval együtt Pocsitelj birtokáért adta cserébe. Az 1349-es évben, a birtokot Hreljšin fia Lukács, Borislavljević fia Novák, Márton és Péter, valamint Tolimir fia Gergely fia kezén találhatjuk. Mindannyian a Mogorovics nemzetség tagjai voltak. A Mogorovicsok még ugyanezen évben, 3000 libra velencei dénárért eladják, Disziszlávics fia Kurják ispánnak, és annak unokatestvéreinek, a néhai Disziszlávics Péter fiainak, Nováknak, Gergelynek és Ivánnak, továbbá Iván likai ispán fiának, Péternek. Ők szintén a Mogorovics nemzettség tagjai voltak. Az adásvételt Disziszlávics Novák és fivérei, valamint Lajos király is megerősítette 1358-ban. Már a következő évben némi békétlenség támadt a birtokhatár körül, amit végül Kninben, a báni bíróságon állapítottak meg, ahol a bán az élesedő pert megoldotta [38]. Ettől kezdve Grebenár a szonszédos Osztrvica része lett, amit ugyan az a Diszoszlávics Novák birtokolt, akit egy újabb oklevélben említenek meg újból, melyben Frangepán Miklós Osztrvica birtokáért négy, gecskei birtokát adta cserébe.
A várat nagy valószínűséggel a Disziszlávics nemzettség építette, de nem annak az ága, mely birtokot cserélt Frangepán Miklóssal. Grebenár Lika teljes elfoglalásával 1526-27 között kerülhetett a törökök kezére. Grebenárt a törökök a likai várak zöméhez hasonlóan tovább erősítették, s így a vár nevével gyakran találkozhatunk a török háborúk gyakori, végvidéki csatározása során. Az egyik ilyen összetűzés 1685 szeptemberében zajlott, amikor is a határvidéki katonaság elfoglalta, majd felgyújtotta a várat. Noha a törökök ez után még újra telepítették a falut, de a várat már nem újították fel. Lika 1689-es felszabadításakor, a törökök várat ellenállás nélkül átadták a Herberstein vezette határvidéki katonaságnak, akik újból elfoglalták, de hagyták pusztán és romosan állni tovább, ahogy az Glavinics püspök 1696-os jelentéséből kiderül. A várról, Pavičić [39] azt mondja, hogy viszonylag kis területű volt, míg Devčić [40] állítja, hogy a várnak már az alapjai sem ismerhetők fel, mert a környező lakosság építőanyagnak hordta el. Teljesebb leírást ad Laszowski [41], aki közli, hogy a várnak két, négyszögletes tornya volt, melyek közül az északit egy toldalékkal megnyújtották, ami mellett másik épületek is voltak. Állítja még, hogy az övező falak is bírtak kisebb tornyokkal. Laszowski azt is megfigyelte, hogy magát a várat egy újabb fallal kerítették, melyen át egy 3 méteres nyílás vezetett a várba. A közelmúlt háborús eseményei miatt, s miután a vár alatt egy katonai objektum is volt, a várat bejárni nem sikerült, így az előbbiek cáfolatára, illetve megerősítésére nem volt mód.
[38] Laszowski: Stari lički gradovi, str. 44 48.
[39] Pavičić: Zbornik…; str. 24.
[40] Devčić: Zubar i Rajčićgrad, Senkovića kula; Prosvjeta 1908.
[41] Laszowski: Stari lički gradovi; str. 42 49
Forrás
: Krešimir Matijević: Naseljenje Like
http://www.scribd.com/doc/29402401/Naseljenje-Like-Tekst
--- / ---
A vár mai állapota:
A vár bejárását, 2011. 04. 04-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában kíséreltük meg. A vár alatt egykor egy katonai iskola működött (már nincs meg), melynek környéke jelenleg is el van aknásítva.
/Szatanek József/
GPS: | É 44° 34.711 (44.578522) |
K 15° 26.224 (15.437065) |
Az aknaveszély miatt bejárhatatlan Zubar hegyi várhely, vagy másnéven Grebenar vára, a legkönnyebben a Karlovac - Split közti autópályán érhető el. Az autópályát a Gospić-i csomópontban hagyjuk el Goszpics felé, majd jobbra Lički Osik irányába haladunk. Lički Osik közepe táján, egy kisebb, házak közti úton haladva átmegyünk az autópálya alatt, majd rögtön jobbra, Lička Ostrvica irányába fordulunk. Ezen az úton alig 1000 métert teszünk meg, s máris a hegy nyugati oldalánál vagyunk, ahol egyelőre aknaveszély táblával találkozhatunk.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.