Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Grebenár

váráról Glavinics így írt 1696-ban: „..accedit hic arx Grebenar et ruderibus suis vix prospiciens”. (kb. …hasonló ehhez Grebenar vára, ám ennek romjai alig láthatóak.) 

Forrás: Gj. Szabo 1920.

Sredovječni gradovi… (Zagreb, 204. oldal)

--- / ----

7.29 Grebenár – Grebenar, Zubar

A középkori Grebenar falu, a mai Ćukovac és Rujnica települések közti területen volt megtalálható. A falu határában lévő, ma Zubar-nak nevezett hegyen (684 m tszfm) állt, a környező síkság fölé meredő vár. Grebenár birtokát már 1263-ban megemlítik, amikor a király, három környékbeli faluval együtt Pocsitelj birtokáért adta cserébe. Az 1349-es évben, a birtokot Hreljšin fia Lukács, Borislavljević fia Novák, Márton és Péter, valamint Tolimir fia Gergely fia kezén találhatjuk. Mindannyian a Mogorovics nemzetség tagjai voltak. A Mogorovicsok még ugyanezen évben, 3000 libra velencei dénárért eladják, Disziszlávics fia Kurják ispánnak, és annak unokatestvéreinek, a néhai Disziszlávics Péter fiainak, Nováknak, Gergelynek és Ivánnak, továbbá Iván likai ispán fiának, Péternek. Ők szintén a Mogorovics nemzettség tagjai voltak. Az adásvételt Disziszlávics Novák és fivérei, valamint Lajos király is megerősítette 1358-ban. Már a következő évben némi békétlenség támadt a birtokhatár körül, amit végül Kninben, a báni bíróságon állapítottak meg, ahol a bán az élesedő pert megoldotta [38]. Ettől kezdve Grebenár a szonszédos Osztrvica része lett, amit ugyan az a Diszoszlávics Novák birtokolt, akit egy újabb oklevélben említenek meg újból, melyben Frangepán Miklós Osztrvica birtokáért négy, gecskei birtokát adta cserébe. 

A várat nagy valószínűséggel a Disziszlávics nemzettség építette, de nem annak az ága, mely birtokot cserélt Frangepán Miklóssal. Grebenár Lika teljes elfoglalásával 1526-27 között kerülhetett a törökök kezére. Grebenárt a törökök a likai várak zöméhez hasonlóan tovább erősítették, s így a vár nevével gyakran találkozhatunk a török háborúk gyakori, végvidéki csatározása során. Az egyik ilyen összetűzés 1685 szeptemberében zajlott, amikor is a határvidéki katonaság elfoglalta, majd felgyújtotta a várat. Noha a törökök ez után még újra telepítették a falut, de a várat már nem újították fel. Lika 1689-es felszabadításakor, a törökök várat ellenállás nélkül átadták a Herberstein vezette határvidéki katonaságnak, akik újból elfoglalták, de hagyták pusztán és romosan állni tovább, ahogy az Glavinics püspök 1696-os jelentéséből kiderül. A várról, Pavičić [39] azt mondja, hogy viszonylag kis területű volt, míg Devčić [40] állítja, hogy a várnak már az alapjai sem ismerhetők fel, mert a környező lakosság építőanyagnak hordta el. Teljesebb leírást ad Laszowski [41], aki közli, hogy a várnak két, négyszögletes tornya volt, melyek közül az északit egy toldalékkal megnyújtották, ami mellett másik épületek is voltak. Állítja még, hogy az övező falak is bírtak kisebb tornyokkal. Laszowski azt is megfigyelte, hogy magát a várat egy újabb fallal kerítették, melyen át egy 3 méteres nyílás vezetett a várba. A közelmúlt háborús eseményei miatt, s miután a vár alatt egy katonai objektum is volt, a várat bejárni nem sikerült, így az előbbiek cáfolatára, illetve megerősítésére nem volt mód.

[38] Laszowski: Stari lički gradovi, str. 44 48.

[39] Pavičić: Zbornik…; str. 24. 

[40] Devčić: Zubar i Rajčićgrad, Senkovića kula; Prosvjeta 1908. 

[41] Laszowski: Stari lički gradovi; str. 42 49

Forrás

: Krešimir Matijević: Naseljenje Like

http://www.scribd.com/doc/29402401/Naseljenje-Like-Tekst

--- / ---

A vár mai állapota:

A vár bejárását, 2011. 04. 04-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában kíséreltük meg. A vár alatt egykor egy katonai iskola működött (már nincs meg), melynek környéke jelenleg is el van aknásítva. 

 /Szatanek József/