Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Čavnik (Bosanska Krupa, Csáva) A várat a középkor folyamán, a török támadások elleni védekezés céljából építették fel. A vár a Csávai családhoz tartozott. A magyar király 1522-ben Batthyányi Benkónak és Alapi Boldizsárnak adományozta, de arról nincs adatunk, hogy valaha is birtokba vették volna. A várat 1540-ben a Farkasics család irányítja, majd a király költségére 1564-ben tíz katonát helyeznek a várba. Lenkovics tábornok javaslata alapján, Csáva várát le kellett volna rombolni, de nagy valószínűséggel ez nem következett be. A törökök feltehetően 1576-ban, Buzsimmal együtt foglalják el, de nincs adat róla, hogy helyőrséget is helyeztek el benne

A várat Buzsimtól keletre, Dobro Selo bokortelepülés területén, Čava falutól kb. 1,5 km északabbra, a Csáva patak

fölött, egy 319 méteres magaslatra építették fel. A vár alakja a várhegy csúcsának alakját követi, szabálytalan ötszöget alkotó, egyenes, de eltérő hosszúságú falakkal. Csáva annyiban különbözik azon középkori váraktól, melyek falai, alaprajzi kialakításukban ívesen a szintvonalakat követik, hogy Csáva az egyenes falaival inkább a szomszédos Buzsim, alaprajzában szabályos geometriájú, gótikus várak csoportjába tartozik. Csáva vára, észak-dél irányban fekszik, s noha régészeti kutatások nélkül nem lehet az alaprajzi kialakítását pontosan meghatározni, a maradványok alapján, mégis inkább egy gótikus koncepciójú vár képe körvonalazódik. Csáva ötszögletű várának sarkain, feltehetően egy-egy, félkör alakú torony állhatott, valamint a várat alkotó egy kisebb és egy nagyobb várudvar között egy ovális öregtorony is volt, melynek alapja és némi fala ma is látható. Fönnmaradtak annak, az öregtoronynak támaszkodó osztófalnak a maradványai is, ami a belsővárat egy kisebb és egy nagyobb részre (udvarra) osztotta. A falak és a torony falainak vastagsága kb. 1 m. Az öregtorony falmaradványa 5 m magasan áll.

A vár mai állapota: A várat 2012. április 20-án, Keserű László és Szabó Tibor társaságában jártuk be. A vár egy, a Čava patak völgye fölé

magasodó nyugat-keleti irányú hegy keleti, kissé kiszélesedő végén, (kb. 310 m tszfm) helyezkedik el. A várat a keskeny nyeregtől egy harántárokkal választották le. A nyereg további részén, annak keskeny volta miatt, egyéb erődítési nyomokra nem leltünk, így maga a vár, csak az árkon túli, keleti részt foglalhatta el. H. Redžić fent közölt leírása, mondhatni keletiesen túlzó, ugyanis a vár állt egy központi, kb. 7 m átmérőjű hengeres toronyból, és a toronytól keletre egy kb. 20x20 méteres várudvarból. A leírásban említett „gótikus” ötszög alakú várudvar, nem más, mint egy a torony nyugati oldala előtt kialakított falszoros szerű előudvar. Igaz, az alakja valóban ötszögletű, de területe alig éri el a 15x5 métert, átlag 5 méteres, egyenes falszakaszokkal. Ennek az előudvarnak a sarkain a Redžić által említett félkör alakú tornyok el sem férhettek. A torony mögött, azaz a keleti oldalon lévő várudvar északkeleti sarkában egy négyszögletes süppedés figyelhető meg, ami talán egy, a keleti várfal belső oldalának támaszkodó épületsor része lehetett. A várudvart lezáró keleti fal a sarkain lekerekített, de a maradványok alapján az egész fal íves lehetett. A várat egyszer legalább bővítették, mégpedig a nyugati oldal ötszögletes elővédművével, melynek éle pontosan a várható támadás irányába néz. A terepalakulatok alapján, a vár kapuja feltehetően a főtorony déli oldalának aljában, a keleti várudvar déli falában nyílhatott.

 /Szatanek József/

Forrás:

Husref Redžić, Srednjovjekovni gradovi u Bosni i Hercegovini. Sarajevo, 2009 (78. oldal)