Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

„Romok vannak még Brezovica-nál, Doljane településénél és Babin potok-nál. Vrhovina-nál állt Óperusics (Stari Perušić) vára, amit Crna Vlast várával együtt, Frangepán Gáspár 1642-ben romboltatott le.”

10.4 Vrhovina Gacka, Óperusics (Stari Perušić) Rudopolje és Babin potok falva között, a Stari Perušić-nak nevezett helyen (880 m tszfm), a 15. században a Frangepánok egy várat emeltettek. A Frangepánok birtokmegosztásakor a többi gecskei várhoz hasonlóan Óperusics is Frangepán Zsigmond birtoka maradt. Frangepán Anzs gróf, Óperusics felét, és Buška Vrhovina (ma Perušić) várát Perusicsi Péternek, Gáspárnak és Matkónak adományozta. A vár is a Perusicsiakról kapta a nevét, de a váraljai település, ellentétben Buška Vrhovinával, nem. A terepen ma látható maradványok alapján, a vár alapjaiban négyszögletes volt, s a déli oldalát egy félköríves fallal zárták le. A vár területét egy fallal övezték, melynek helyén ma hatalmas földsáncok láthatók csak. A vár kialakítása egy őskori várra hasonlít, de a középkori okiratok alapján biztos, hogy itt egy középkori vár állt.

Dr. Dénes József adatai szerint:

Verhovine/Gacka m. Vrhovine, Hr

Castrum. A Frangepánoké volt. 1449-ben Miklós bán fiai közül Zsigmondnak jutott. 1495-ben Frangepán János a Perušićoknak adta örökbe (castrum in Wyrhowina Gatensi).

Ezt a romot hívják Stari Perušićnak.

A vár mai állapota:

A várat 2012. 04. 21-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában látogattuk meg. Noha a szakirodalom és a források a várat Vrhovine község területére teszik, a valóságban Babin Potok bokorközség Alsónak (Donji) nevezett nyugati vége fölött, egy Perušić-nak nevezett, kb. dél-észak irányú hegyvonulat déli végének közepén, kb. 880 m magasan található. Ennek feltehetően az lehet az oka, hogy Babin Potok települése, csak 1890-től létezik, így aki a vár tényleges helyét keresi, az Babin Potoknál találhatja meg, aki meg a történeti forrásokban keres adatokat, annak Vrhovine név alatt kell keresnie.

A megközelítőleg 15x42 méteres várnak kőfalai már nem látszanak, ám a várat egykor övező sáncárok, illetve az árokból kidobott földből képzett sánc és maga a vár központi magaslata ma is nagyon jól megfigyelhető. A belső magaslat peremén egykor egy kőfal futhatott, amelynek habarcsos, kőtöredékes lenyomata ma is látható. A feljegyzések szerint, a vár köveit a 19. szd. végén, a vár alatti út építéséhez használták fel. A magaslat északi oldalán, egy szélesebb tereplépcső van, mely alapján feltételezhető, hogy itt lehetett a vár kapuja és esetleg egy, az északi fal belső oldalának támaszkodó épületsor. A vár területének közepén, egy megközelítőleg kerek gödör található, ami akár ciszternaként funkcionálhatott, de akár egy hengeres öregtorony pinceszintjét is jelentheti. Ha a gödör helyén egy kerek torony állt, akkor a vár kialakítása, a Lički Osik melletti Perušić, vagy a dalmáciai Benkovac melletti, Perušić Benkovački várához hasonlíthatott.

Szatanek József

Forrás:

Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (199-200. o.)

Krešimir Matijević: Naseljenje Like