Oteš – Otes
Vármegye: Lika-Korbava vármegye, Prusicsi járás (1914.)
Ország: Horvátország
Régió: Horvát-Szlavónország
Helységnév 1: Vranovine
Várnév 1: Oteš/Hoteš – Otes/Óhotes
A vár története:
„Široka Kulától nyugatra, (a buskai megyében) egy 745. méter magas hegyen találhatóak
Oteš
várának maradványai, mely valaha a Frangepán hercegek tulajdonában volt.”
Forrás: Đuro Szabo:
Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (205. o.)
--- / ---
8.3 Hotes – Hoteš
A mai Klanac falu déli oldalán egy, a környező síkság fölé meredő, Hoteš-nek nevezett hegyen (774 m tszfm), egy középkori vár romjai találhatók. A hegyen álló várat 1475-ben, míg az alatt lévő mezővárosi települést egy évvel korábban említik meg. Abból a tényből, hogy az oklevelek a várat Osztrovicához hasonlóan castrumnak nevezik látható, hogy a vár tágasnak és erős építésűnek volt mondható. A várat és a váraljai települést utoljára, közvetlenül a török hódítás előtt, 1521-ben említik meg utoljára.
A várat Frangepán Miklós, vagy György fia építtethette, aki a váraljai települést a Frangepánok 1449-es birtokmegosztásakor kapta meg, majd buzsáni birtokainak központjává tette. Buzsán megyén Frangepán György fivérével, Mártonnal, Osztrovica urával osztozott meg. Glavinics püspök az 1696-os likai leírásában, két Hotest is megemlít, egy Ó Hotest és egy Új Hotest (Hotes vetus et novum) [48]. Ez úgy lehetséges, hogy a törökök a régi, Frangepán vár helyett, a régi nevet átvéve, egy újat építettek.
A vár négyszögletes volt és egy kaputoronyból, egy öregtoronyból és a várudvart övező falból állt. További két torony léte is valószínűsíthető. Az északon álló, téglalap alakú, 6x4 méteres kaputoronynak (UK) a nyugati és a hosszanti, déli fala maradt fenn. A vár északi falában hét, négyszögletes, 20x25 cm-es lyuk is látható. A kaputorony déli fala, az öregtoronynak helyet adó sziklának támaszkodik. A kaputorony keleti és nyugati oldalában lévő kapu szárköveiből, csak a nyugatiak maradtak fenn. A kaputorony északi falától az övező fal egyenes haladt északnak, majd 6 m után derékszögben megtörve haladt nyugatnak 12 métere át, hogy egy sziklának csatlakozzon, melyen mintha egy torony maradványai látszódnának. A nyugati oldal külső falai a szakadékba omlottak, s csak a helyenként előbukkanó nyomokból lehet következtetni a nyomvonalára. Magát az öregtornyot (BK) a már említett, a kaputorony fölé meredő sziklára építették. A torony valószínűleg hatszögletű volt, s a toronyból a védők, messze keletre is elláttak. Az öregtoronnyal szemben, egy másik szikla található, melyen faragásnyomok és habarcsdarabok találhatók, ami arra utal, hogy a sziklát egy természetes erődítésként használták. Hogy a szikla egy torony alapzatát képezte e, vagy a falsarok kiegészítő megerősítéseként szolgált, az jelenleg nem tudható. A vár helyét nézve nyilvánvaló, hogy a szikla kitűnő rálátás nyújtott a vidékre, ami mindenképpen egy öregtorony, vagy egy figyelőtorony létét kívánta, nem beszélve a terep adta lehetőségekről, amit egy kisebb beavatkozással is jól védhetővé volt tehető. A várudvaron több falmaradvány is látszik, de ezek egyike sem köthető a várfalakhoz, így feltehető, hogy valamiféle, várudvari építményhez tartozhattak.
[48] Lopašić: Spomenici Hrvatske Krajine III , str. 50
Forrás: Krešimir Matijević:
Naseljenje Like
http://www.scribd.com/doc/29402401/Naseljenje-Like-Tekst
--- / ---
Dr. Dénes József adata szerint:
Otes/Óhotes
Pazarište, Hr
Castrum. Középkori neve Hoteš. A cetini Frangepánoké volt, akik 1468 körül élethossziglan átengedték Frangepán Zsigmond özvegyének. 1478-ban újból cetini Frangepán Györgyöt iktatták be. Gergely érsek 1520-ban a család szluini ágára hagyta.
Az 1691-ben Glavinics Sebestyén zengg-modrusi püspök által felvett vizitáció szerint fennálló vár volt. (Margalits I. 130.)
--- / ---
A vár mai állapota:
A vár környékét 2012. 04. 22-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában jártuk be, azonban magát a várat nem tudtuk felkeresni. A várhegy megmászása ellen hatott a vár lokalizációjának bizonytalansága is, mivel a várnak helyet adó tömbszerű sziklahegyet több magaslat alkotja, melyek mindegyike potenciálisan helyet adhatna egy várnak. Utólagos információ alapján, a vár ténylegesen a térkép „Panos” jelzete alatti magaslaton található.
--- / ---
A vár megközelítése:
Az Oteš -i hegyet a legegyszerűbben, a spliti autópályán, a Perušić-i letérésen át közelíthetjük meg. Perušićon áthaladunk, majd elmegyünk az itt található vár mellett és megyünk Pazarište bokortelepülés irányába. A Lika folyón átkelve előbb Klanac falu jön, majd Vranovine település. Az utunkat itt már az Oteš hegy tömbje kíséri. A hegy után van egy kisebb út délnek, amely körbevezet a hegy körül. Erről az útról érdemes a hegyet megmászni.
Szatanek József
