Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

NyergesújfaluMagyarországKomárom-Esztergom megyeEsztergom vármegye - Sáncok

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

A község nyugati szélén emelkedő 149 m magas Sánchegyen ismeretlen körülmények között a XV. században egy erődítés épült, melyről I. Miksa császár udvari történészének, Santheim Lászlónak 1498-1505 között készített összeírása is megemlékezik.

Az erődítést feltehetően a török rombolta le.

Helyén II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején, az itteni fontos átkelőhely védelmére 1706-ban Lemaire francia hadmérnök tervei alapján, a romok felhasználásával erős sáncot építettek.

1706 tavaszán Rákóczi elhatározta Esztergom bevételét. Az ostrom előkészítése keretében épült fel a nyergesújfalui erőd 1706 április-május hónapban. Fő feladata az itteni rév, illetve az ekkor megépített pontonhíd védelme és az Esztergom ostromában részt vevő kuruc seregek támogatása.

1706 szeptemben 19-én a kurucok elfoglalták Esztergomot.

A császári csapatok az Esztergom visszafoglalására indított hadművelet során 1706 szept 29-én gróf Pálffy János horvát bán és Starhemberg Guido gróf vezetésével a nyergesújfalui erődöt a kurucoktól elfoglalták. A császári sereg nem vette használatba az erődöt, hanem azonnal továbbvonult Esztergom felé, amelyet október 11-én visszafoglelt a kurucoktól.

forrás:

Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon (Bp. 1984)

Nováki Gyula: Kuruc kori sáncvárak, sáncok maradványai a Dunántúlon /Gyepűk, várak, erődítmények és egyéb honvédelmi létesítmények a Kárpát-medencében (895-1920), Szerk.: Dr. Frisnyák Sándor-Dr. Csihák György, Nyíregyháza-Zürich, 2004/

Nyergesújfalu Bél Mátyás leírásában Bél Mátyás 1684. március 24-én Ocsován született. Iskoláit Losoncon, Besztercebányán és Pozsonyban végezte. 1704-től 1707-ig Halléban tanult, 1707-ben Besztercebányán káplán, 1714-től 1719-ig a pozsonyi líceum igazgatója, utána evangélikus lelkész. Korának kiemelkedo, sokoldalú tudósaként foglalkozott nyelvészettel, történelemmel, földrajzzal és mezogazdasággal. Leghíresebb, ma is forrásértéku munkája, a Notitia Hungariae novae historico-geographica (Bécs, 1735-42) tíz megye leírását tartalmazza Mikoviny Sámuel térképeivel. Esztergom vármegye leírása magyar fordításban nemrég látott napvilágot, amelyben Nyergesújfaluról a következoket olvashatjuk.

Nyergesújfalu ugyanazon uradalom faluja a Dunának egyazon partján az elobbitol egy mérföldnyivel lejjebb délkeletre. Nevét annak a fehér lónak a nyergétol kapta, mellyel - miként a régi monda elmeséli -, a magyarok Szvatopluktól megváltották ezt a vidéket. A helybéliek meséi szerint ezt a nyerget aztán Szvatopluk itt a folyóba hajította. Bármi legyen is az igazság, a hely kellemes, és szemet gyönyörködteto. A romokból arra következtetünk, hogy valamikor itt vár állott. A falu felett ugyanis körülbelül kétszáz lépésnyire a folyó felett egy olyan nagyságú földdel fedett szikla emelkedik, amit egy vár építménye megkíván. Milyen volt, és ki építtette, nehéz megmondani. A Rákóczi-féle felkelés magyarjai, Esztergom megközelítésének módját keresvén, ezen a dombon, vagyis a romokon, hozzávetolegesen 150 lépés hosszú és 40 lépés széles tábort alakítottak ki. A nagyon magas és a folyó fölé emelkedo dombon elég mély árkokat ástak, majd sáncokat építettek, melyekre az ágyúkat helyezték. 1706-ban volt ez, június hónapban, amikor ezekbe a munkálatokba fogtak, és miután a megerosítés munkálataival végeztek, körülbelül nyolcvan lépés távolságra keleti irányban egy bástyát építettek hozzá, hogy jobban védhetové tegyék. Ezt a biztonság okáért tették, és az erodítményt helyorséggel is ellátták, hogy Esztergomot hosszabb ideig ostromolhassák és elfoglalhassák. Alig örülhettek azonban az esztergomi vár elfoglalásának, Guido Stahrenberg herceg és Pálffy János gróf császári vezérek eros sereggel ott teremtek, hogy Esztergomot visszavegyék. Nem tudtak azonban úgy tovább vonulni, hogy a nyergesújfalusi erodítmény alatt el ne menjenek. Amint tehát ezt megkísérelték, a helyorség, vagyis ennek a nyergesújfalusi erodítménynek a katonái annyira zavarták oket, hogy bár eredeti szándékuk szerint csupán Esztergomba akartak eljutni, úgy döntöttek, hogy megállapodnak, és inkább szembeszállnak az ellenséggel, mintsem hogy az átvonulással katonáikat veszélynek tegyék ki. A fovezér a hegy lába körül és a szolokben tábort üttetett tehát, az erodítménytol délre eso magaslatokon ágyúállásokat építtetett, az ágyúkat felállította, és az erodítményt egy-két napig egyfolytában lövette. Amint aztán úgy látta, hogy ami szándékában volt, elérte, a negyedik napon minden oldalról, különösen a Duna felol támadást intézett, és az erodítményt elfoglalta; veszteség nélkül a magyarokat lerohanta, szétszórta és eltörölte, egy-ketto kivételével - akik a Dunán átúszva elmenekültek- elfogta oket, és mivel köztük néhány felségsértot talált - elsosorban franciákat - felakasztatta. A magyarok parancsnoka la Moth volt, aki ennek az erosségnek a véres ostrománál a császári katonák kezébe jutott. Ez a várépítés mesterségében igen járatos ember az árkokban és sáncokban sok római és régi pénzt, nemes követ és kotömböt talált. Egyébként a falu ekkor szétszóródott, részben a Rákóczi-pártiak portyázásai miatt, részben pedig amiatt, hogy az esztergomi várparancsnok nem akarta, hogy tovább maradjanak, nehogy a szökevények menedéket kapjanak náluk, mivel nem sokkal elotte több, mint kétszáz esztergomi magyar ebben a faluban a magyarokhoz ment át. A falut tehát lakói addig nem kezdték el újjáépíteni, amíg az ország dolgai nem rendezodtek. Ekkortól kezdve a magyarok a németekkel vegyesen egész jól megtöltötték. Ezek is katolikusok, amiért is templomot és tornyot építettek:

turrIs

VIVente aVgVsto CarDInaLI

De saXonIa arChIepIsCopo

strIgonIensI VngarIae perze-

Loso regente georgIo paLVsCa,

et personantI trVszgrVber pa-

tre Ioanne parocho (e toto)

faCta fVIt

A Duna menti területe sík vidék, de a távolabbi földjei részben dombosak, részben hegyesek, különösen azok, amelyek Lábatlan és Bajót falvakkal határosak, megmuvelhetetlenek, a többi Mogyorós és Tát felé dimbes-dombos.

Még megjegyzendo, hogy itt állami postakocsi állomás volt, és az utasok számára vendégfogadó is van.

/Sallai János szívességéből/

 

Forrás:

Nováki Gyula: Nyergesújfalu és Muzsla (Karva) - Csenke-puszta kuruc kori erődje

 

GPS: É 47° 45.502 (47.758366)
K 18° 32.131 (18.535517)

A Nyergesújfalu nyugati szélén lev&ő Sánc hegyen találhatóak a jól kivehet&ő sáncnyomok. (kb 10 perc séta a domb alatti benzinkúttól).

Várak.hu mobil applikáció
Új feltöltések, frissítések
14NovSzilaspogony - Kis-kő
13NovKrasznahorka - Vár
01NovSzibiel - Vár
31OktTarján - Vár
14OktSopronkeresztúr - Nádasdy várkastély
11OktVilonya - templom
10OktSzihalom - Árpádvár
Ajánlott látnivalók
Csákópart
ValkóCsákópart
Vár
ApponyVár
Keresési előzmények
Nyergesújfalu - Sáncok