Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Ákos - AcâşRomániaErdély és PartiumSzilágy vármegye - Ákos, templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Térkép

Ákos – Ákosmonostora

Ákos (Acâş) község az Alföld K-i peremén, a Krasznamelléki dombvidék É-i végében, az itt É-ra tartó Kraszna bal partján fekszik. 
A település Árpád kori (XII. századi) eredetű, Szűz Máriának szentelt református temploma háromhajós román stílusú bazilika, nyugati homlokzatánál kettős toronnyal épült (eredetileg talán négy tornyosra tervezték, de a keleti oldaliak végül nem készültek el). Téglából épült, csak tornyának oszlopait és a szentély lábazatát faragták kőből. Szentélye (kb. 6,5 x 5,5 m) félkörívvel záródik, főhajója 25 méter hosszú, 5 méter széles és kb. 12 méter magas, mellékhajói alig három méter szélesek és mintegy 6,5 méter magasak. Pillérei keresztalakúak. A hajó román stílusú déli bejárata fölött timpanont képeztek ki. Tornyai első és második emeletén ikerablakok láthatók.
A váradi káptalan egy 1342-ből való oklevele mint az Ákosok birtokát említi a Szolnok vármegyei Ákosmonostort. Az itteni bencés apátságot a 12. század első felében alapította az Ákos nemzetség. Az apátság feltehetően a 13. század közepén szűnt meg. A település régi nevében szereplő egykori monostor mára eltűnt, a hagyomány azt a mostani bazilika északi oldalára helyezte, hol egy befalazott ajtó (mely átjáró lett volna) körvonalai látszanak. Később a falu nevéből elmaradt a monostor szó (ahogy időközben eltűnt a régi monostor épülete is) s maradt a mai napig használt Ákos elnevezés.
A hagyomány szerint az Ákosoknak “kastélya” – azaz megerősített udvarháza – is állt a faluban. Ennek ma már nyoma sincs.

Források:

F. Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Bp. 2000. 8.
Miski György: Erdély – demográfiai és statisztikai adattár. Erdélyi és Erdélyen kívüli települések ismertetése. Arcanum CD. 2001.

/Karczag Ákos/

GPS: É 47° 32.438 (47.540638)
K 22° 46.940 (22.782339)
Várak.hu mobil applikáció