Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Harina - Müntzdorf - HerinaRomániaErdély és PartiumBeszterce-Naszód vármegye - Harina, templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Térkép

Harina – templom 


A Mezőség É-i felében, a Szamosmelléki dombvidék Sajói ágában, a Harinai-patak mellett fekszik Harina (Mönchsdorf, Herina) község. Az 1246-os oklevél – melyben a település először szerepel “Herina” néven – arról is tudósít, hogy a település tatárjárás előtti, mert IV. Béla a tatárjárás pusztításaira hivatkozva ad kiváltságokat, hogy a megfogyatkozott lakosság pótlására újak telepedjenek erre a püspöki birtokra. 1282-ben Herena, 1341-ben Harena, 1503-ban Harynna néven említik. 
Szent Péter tiszteletére szentelt temploma a tatárjárás előtti, a XII. század végén, vagy legkésőbb a XIII. század elején épülhetett, legkésőbb 1215-ben, amit tiszta román kori stíluselemei is megerősítenek. Eredetileg bencés apátság lehetett, a tatárjárás után a település plébániatemploma volt.
Oldalhajóit elválasztó árkádjai körívesek, ablakai is. A pilléreken nyugvó és szokatlanul magasra nyúló oldalfalai az oldalhajók fedélzete fölé nyúlnak és köríves ablakai révén világítják meg a főhajót. Az árkádokat alátámasztó pillérek eredetiek: váltakozó négyszög, nyolcszög és kör alakú alappal. Nyugati homlokzatán, a mellékhajók folytatásaként, két ikerablakos torony emelkedik. A tornyokat eredetileg kősisakos csúcs zárta le. A déli tornyot újjáépítették, mert a XIX. században leomlott, részben a homlokzatot is magával rántva. 1890-re készült el, de az eredeti művészi kőfaragványokat már nem újították fel. 
Boltíves szentélye félköríves, 6 lépcsővel magasított padlóval. A mellékhajók apszisa belül félköríves, kívül a fal szintjével egyenes. Szentségfülkéje már gótikus kori. A hajót deszkamennyezet fedi, melyet 1748-ban megújítottak.
1270-ből származó keresztelőmedencéjének domborműve egy lovat ábrázol és indákkal díszített. Ezt most a Bruckenthal Múzeum őrzi. A XVI. századi párkánytöredékek csak fényképen maradtak fenn; ezek már reneszánsz hatást mutatnak. 
A dunántúli bencés építőműhely templomaival hozzák rokonságba, többek között az esztergomi Szent István-templommal, a lébényivel és az ákosival, ami korának meghatározását is megerősíti. 
A templom mellett állott egykor a kolostorépület. A két világháború között látható volt még pincéje és annak falában a pálcaműves gótikus ajtókeret másodlagos elhelyezésben. Légifotók alapján az utóbbi időkben sikerült megtalálni a kolostor helyét a templomtól É-ra. 
Források:
F. Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Bp. 2000. 8.
Miski György: Erdély – demográfiai és statisztikai adattár. Erdélyi és Erdélyen kívüli települések ismertetése. Arcanum CD. 2001.
Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai. Gyulafehérvár. 2000

/Karczag Ákos/ 

GPS: É 47° 1.211 (47.020180)
K 24° 25.143 (24.419044)
NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház