Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A Bodoki-hegység északnyugati lábánál, az Alcsíki-medence déli felében, az Olt bal partján, a délkeletről érkező Tusnád-patak torkolatánál fekszik Tusnád falu, mely 1421-ben Tusnád néven jelentkezik az oklevelekben. A falu szélén már a középkorban kápolna állt (először 1571-ben említik). Helyén 1802–1824 között tekintélyes méretű, egyhajós templomot építettek, sokszögzáródású szentéllyel. Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelték. Bejárata az épület déli oldalából nyílik. Az északi oldal közepén mellékhajó épült, és ugyanezen az oldalon a szentélyhez sekrestyét csatoltak. A templom teljes hossza a nyugati falához épült harangtoronnyal együtt 36 méter, szélessége 12 méter.

A régi kápolnából maradt fenn egy román korra tehető keresztelőkút. A templom egyéb berendezési tárgyai a Thököli-féle hadjárat idején, 1790-ben tűntek el.

A templomot szabálytalan alaprajzú védőfal veszi körbe, amelynek magassága a külső oldalán 2-3 méter között, a belső oldalán 1 és 2 méter között váltakozik. A kerítőfalba két kaput építettek. Az egyik a délnyugati oldalon áll, ahol a kb. 8 x 3 méteres kaputorony egy részét az udvarból nyíló tárolóhelyiségként is használják. Egy másik, fedett kapu található a szentély közvetlen közelében a keleti oldalon. A védőfalat cserépfedés borítja, a nyugati és a déli szakaszán pedig több, külső támpillér erősíti. A védőfal keleti, északkeleti és északi részén sűrűn kialakított lőréssor található, a déli oldalon azonban – valószínűleg a fal visszabontása miatt – lőrések nincsenek.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 822-823.