Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bodzavám - Vama BuzăuluiRomániaErdély és PartiumHáromszék vármegye - Erődítésnyomok a Tatárhavason (Tabla Buţii)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

A három Bodza-i erődítmény.

Kapitány László

 

Elég hosszantartó tanulmányok és a többszöri helyszínre való kirándulások után merem alítani, hogy megvannak az erődítmények helyei.

A helyek a következők: 37 Cetate1.kmz, 38 Cetate 2.kmz, 39 Cetate 3.kmz. A számozások É-tól D-felé vannak. Megnevezni az erődítményeket elég nagy feladat. Ahány forrás, annyi féle név.

Az első volna a Lobkowitz Shantz fő erődítménye. Ez a sáncrendszer kétség kívül a Mária Terézia-féle határvédelmi rendszer megszervezése után, tehát az 1760-as évek után épült ki.

Lobkowitz János György Keresztély, herceg, osztrák tábornok, 1739-ben Erdély főkormányzója. Valószínű róla nevezték el az erődítményrendszert. A Tatárhavason épült Lobkowitz sáncok szerepe az átvezető útvonal ellenőrzése mellett az volt, hogy mintegy déli elővédműként szolgáljon a mai Bodzavám község közelében lévő Kálvária-hegy körül kiépült sáncrendszernek. Ezt a szerepét be is töltötte a harmadik osztrák-török háború idején.  1788-1790

A háború folyamán, 1788. március 19-én és április 14-én a 2. székely határőrezred egységei sikerrel védték meg a Tatár-hágónál levő Lobkowitz-sáncot, azonban ugyanott a június 13-i török támadásnak már nem tudtak ellenállni és visszavonultak a Kálvária-hegy környezetébe. Az elhagyott Lobkowitz-sáncot 1788. július 17-én szállták meg a török csapatok, majd tovább vonultak Bodzavám irányába. A Kálvária-hegynél július 19-én csata bontakozott ki, melynek során a törököket megfutamították. A Mavrogheni vajda (Voievodul Nicolae Petru Mavrogheni 1786) vezetése alatt álló török-román egységek 1788. augusztus 12-én újabb, nagy erejű támadással kísérleteztek, azonban véres harcokat követően a székely–magyar–osztrák egységeknek ismét sikerült visszaverni a támadókat. 1789. augusztus 3-án az újabb török támadást is sikerrel állították meg a Kálvária-hegy környezetében épült sáncokban védekező csapatok.

A második, Bodza vára, Királykő vára vagy Keresztvár. Ezt talán St. László (1077-1095) építette, ahonnan a neve is, Királykő vára. A 17. század elején romokban hevert, de 1630-ban Bethlen Gábor újjáépíttette. 1658-ban egy ideig sikerrel állt ellen a török-tatár betörésnek, utoljára 1690-ben Heisler császári tábornok állíttatta helyre. A várat valószínűleg 1711-ben a szatmári béke értelmében robbantották fel a császáriak.

Adrian Ioniţă írta le részletesen a Viewpoints on the Fortress at Tabla Buţii in the Light of Archaeological Excavations  című dolgozatába.

Itt van: http://www.archaeology.ro/ai_tb_eng.htm#top .          http://archive.is/0Nqj

A harmadikat, nevezhessük Tatárvár-nak, amelyiket a teuton lovagok kezdték építeni a kunok ellen 1223-ban. Ezt a kunok lerombolták, mikor még készen se volt, de a lovagok visszaépítették 1224-ben. Nincs kizárva, hogy e helyen ne lett volna még valami régebbi építmény, amiket a hunok-tatárok építettek volna. A hagyomány azt tartja, hogy ezek egy pár évet töltöttek ezen a vidéken, pihentetni a hadakat és lovaikat.

 

 Mindezek a várak több átalakítást-javítást szenvedtek az ellenségek által való rongálódások miatt. Tudnivaló hogy itt volt a régi római út, ami később a középkor ,,autósztrádája" lett.

 

Az 1-es számú erődítmény helye teljesen megfelel Orbán Balázs leírásának, személyesen járt ott, és a terepen levő valóságnak.

Így írja le az utat, amelyiken odajutott:

"A Leánymezőn felül a Tatárpatak szűkülő völgyében még egy órát haladtunk, mígnem az 1849-ben készült védsánczok mellett elvonulva, a Királyhegy nyugati alján levő Felső-Strimba mezőre, az annyiszor vérrel áztatott szép havasi fennsíkra értünk. Innen nem messze fakad fel a honunk határszélén fekvő Királyhegy nyugati oldalából a Bodzafőt alkotó Tatárpatak.

Az ezen magas, meredek hegyen kivezetett régi csinált utat úgy megrongálták a lerohanó vizek, hogy azon most csak lóháton lehet közlekedni, a hegyoldalban régi sánczolatok s erős védművek szegélyzik az utat

Ezen különböző korban keletkezett védsánczok központját, a Királytető alatti magaslaton fekvő fővár alkotta; ennek legfelül levő középpontját egy 69 lépés hosszú, 26 lépés szélességű négyszög erőd alkotja, melynek izmos mellvédei be vannak most (1865-ben) földelve, de hogy ott fal vonult el, arról a most is fölismerhető falmaradványok kezeskednek. Ezt másik alsó vár vette körül, melynek mellvédes gátonya s széles sánczai voltak, s mely útra néző szögleténél befelé hajlított egyenes szögbe volt megtörve."

 

 

Így néz ki a Lobkowitz erődítmény.

 

 

DSC00628

 

 

 

Lássuk a valóságot is:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezen a dombon volt az erődítmény. Délről nézve. Most csak nyomai látszanak, de jól ki lehet venni az alapját. A tetőn volt a fővár és alatta az alsó vár.

 

Ezek a képek, amit valamit mondanak:

 

 

DSC00631DSC00638

 

E helytől délre lehet még látni valami védő sáncokat is: 40 Védősánc nyoma..kmz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt a védősánc:                                                                                                                

 

 

 

 

 

 

 

A 2-ős számú vár helye.....tiszta. Ott van, csak meg kell nézni.

 

Tabla Butii 22279020

                               Királykő vára, D-ről nézve.

 

 

A 3-ik várra vonatkozó érvek a következők: (Orbán Balázs után is, ha K-et helyettesítjük D-el. Nem járt ott személyesen)

 

-Másfél órai járásra van a régi határtól.

-Ott a szép forrás, a Várkútja, 200 lépésre a vártól.

-Egy kicsi jóakarattal azt is ráfoghatjuk, hogy 6000 lépésre van a Leánymező-i mészégető katlanoktól.(?)

-A Tatárut, (a régi római út) ott megy mellette. Innen vezet fel a várhoz a 100 öl hosszú és 10 lépés széles vár útja.

-A mész gödrök bemélyedései is felismerhetők, ahol a meszet oltották. ( ? )

-A várközeli helyeken termőföldeket lehet kialakítani.

 

Egyéb történeti érvek, az hogy pontosan a Havasalföldet és Erdélyt összekötő főútvonalon helyezkedik el. Stratégiai szempontból is jól van helyezve.

A Gâlma hegységen, a Nagy-Tatár-tól K-re, mint Orbán Balázs írja, nincs semmi féle várnyom. (Jártam ott. Van mindenféle más nyom) Tévedett ő még egyebeket is.

 

 

 

Copy of De pe Vf

A 3-as számú vár helye, Vârful lui Crai-ról nézve.

DSC00350 

Itt a forrás, a Várkútja, D-DK-re a vártól.

 

2018-ban a délebre eső Cerașu község polgármesteri hivatala, ahova a terület tartozik közigazgatásilag, a forrás környékét átalakította. A kőkeresztet felállították a forrás mellé. Egy pihenő helyet alakítottak ki.

A következő képek mutatják a helyzetet a forrásnál 2018-ban:

 

 

 

 

 

 

 

Ezeket az állításokat alá kellene támasztani archeológiai ásatásokkal. Kevésbé a Királykő vára helyét. De ki akarná... és tudná ezt megcsinálni?

 

Mindezek mellett, ezen a környéken sok mindenféle régiséget lehet találni. Például a Tatárvár mellett található egy kereszt töredék, ami így néz ki:

Cruce în poziţia lui

DSC00354

Cruce în poz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az eredeti helyzetét mutassa az első kép, úgy ahogy megkaptuk. Ez volt 2010 őszén. Egész télen azon gondolkodám hogy vajon mi van a másik felén. Ahogy kitavaszodott, fogtuk magunkat és kiszálltunk a helyszínre. Nagynehezen felemeltük. A második képen látszik, mi van rajta. Nem kicsi volt a meglepődésünk. A harmadik kép mutassa, hogy is állott ez valamikor eredeti formájába. Az alapkő ott volt mellette. Valószínű akkor törött el mikor kiborították az eredeti helyzetéből, 1910 előtt. Azon a felén, amit láttunk először az van ráírva, hogy: 1910, 1925 Ion Minulescu (ez egy román költő, semmi köze a kereszthez).

A közepén levő címer, a régi Havasalföld-i címer. Benne a holló és a nap a félholddal. Cirill betűkel van körülírva. Hogy mit ír ott, az már megint más probléma. Ennek a kiolvasásához valami laboratóriumi munkára volna szükség. Nagyon kíváncsi vagyok, mit ír ott.

 

A régi római út mentébe még találtam egy hídfő darabot:

 

23 Cap de pod roman 0168

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lehet ennek a párja is ott van valahol, de nem kaptam meg. Ez itt van: 41 Hidfő.kmz

 

Más figyelemre méltó dolog egy k.b. 800m hosszú védősánc, ami a hegy oldalát szeli át.

 

 

 

 

 

DSC00344

 

 

 

 

 

 

DSC00347

Hogy ki csinálta ezt a védősáncot, az megint feltevés (lehet, hogy a bolgárok). Az elhelyezése után lehet gyanítani, hogy az északi támadók ellen volt építve.

Itt van: 42 Védősánc.kmz. 43 Cölöpös erődités.kmz  (ide hegyes cölöpök voltak beálítva)

 

 

 

Csak a 2010-es kirándulásaink alkalmával a Nagy-Tatáron kaptunk még valamit.

 

Fragment de cruce 1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Először megörültünk neki, gondolván hogy megkaptuk Orbán Balázs kereszt töredékét. Sajnos csalódtunk. A következő kirándulás alkalmával szépen megtakarítottuk a követ és kisült, hogy egyéb valami. Azért nincs kizárva, hogy az alsó felén levő írások alatt ne legyen egyéb is. Ez itt van: 44 Boncuţa erőditmény.kmz

Bolovanul lui Orbán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Valami korunkbeli írások vannak rajta.

 

Méltó dolog még megemlíteni, hogy a Boncuţa hágótól nyugati irányba, k.b. 200m-re van egy építkezésnek a nyoma. Valószínű, hogy valami osztrák eredetű erődítménynek a nyoma. Egy kézrajzolta térképen úgy van megemlítve, hogy Lábonyita erőd. Ami szerintem az akarna lenni, hogy La Boncuţa erőd. Itt van: 44 Boncuţa erőditmény.kmz Ezen a környéken, 1788-ban, jelentős harcok folytak. A Boncuța hágót az 1800-as évek vége felé tették járhatóvá.

 

A helyszínen ez látszik:

 

Fortificaţia Boncuţa

<!-- [if gte vml 1]><v:shape id="Picture_x0020_24" o:spid="_x0000_s1029

GPS: É 45° 27.452 (45.457527)
K 26° 3.124 (26.052069)
NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház