Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Alsórákos - RacoşRomániaErdély és PartiumNagy-Küküllő vármegye - Mihályvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

A középkorban Sárkány-erdőnek nevezett Persányi-hegységben, Alsórákostól keletre, a Rákosi-szorosban állnak Mihály-vár romjai.
Megközelítése Alsórákos felől célszerűbb. Alsórákos főutcáján a falu közepéig, a polgármesteri hivatalhoz gyalogolunk, majd dél felé, egy függőhídon átmegyünk az Olt túlsó partjára. Itt keleti irányban, a hegyek lábánál húzódó földúton kb. 1,5 km-t teszünk meg, majd a várhegy kúpját déli irányba fordulva közelíthetjük meg.
A Rákosi-szoros déli oldalát vigyázó Mihály-vár az Árpád-korban épült. Ezt bizonyítja a vár alakja, építési technikája, valamint egy itt talált, most a Sepsiszentgyörgyi Múzeumban őrzött nyílhegy is, mely formája a 12-13. századra utal. A Székelyföld korai várait kutató Ferenczi István és Ferenczi Géza szerint Mihály-vár azon 11-12. századi kelet-erdélyi erősségek sorába tartozott, melyek emeltetésére I. László vagy Könyves Kálmán uralkodása idején került sor. Mások úgy vélik, hogy a tatárjárás (1241/42) után emelték.
A várról az első részletesebb leírást Orbán Balázstól olvashatjuk 1868-ból. Mint írja,  „Öreg emberek emlékeznek arra, hogy századunk elején a zömtorony annyira épen állott, hogy még ablaknyilatai is megvoltak; jelenleg fennálló falazata alig haladja túl az öl magasságot”.
Mihály-várat 1991 novemberében Dénes István mérte fel Ilyés Lajossal és Ilyés Katalinnal. Ugyanekkor Dénes István egy kis kutatógödörből középkori cserépedény-töredékeket gyűjtött.
A Vár-pataka völgye fölött, egy kiemelkedő, erdővel benőtt sziklás hegykúpon még ma is láthatók a vár mésszel rakott kőfalainak csekély maradványai. A sziklakúp tetején egy kb. 5 méter belső átmérőjű, kör alakú torony alapfalai állnak. A torony falának belső oldala 1 m magasan látható, külső oldalát kőtörmelék töltötte fel. Falvastagsága kb. 2 méter lehetett. A torony déli oldalán a természetes sziklát kívülről síkra faragták.
A kisméretű várat övező külső fal maradványai itt-ott még kibukkannak a felszín alól. A toronytól nyugatra, félkörívben egy keskeny plató húzódik, melynek északi végén sziklába vágott helyiség nyomai ismerhetők fel. E plató a torony belső szintjétől kb. 3 méterrel lejjebb helyezkedett el, valószínűleg ez lehetett a várudvar. A meredek hegyoldallal övezett, kis alapterületű és erősen tagolt felületű platón a vár további terjeszkedésére nem volt lehetőség, egyéb épület nyomai nem látszanak.

Forrás:

Karzcag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 73

 

GPS: É 46° 0.961 (46.016014)
K 25° 26.661 (25.444344)
Vár-Webáruház - Látvány térképek várainkról