Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gyergyóbékás - Bicazu ArdeleanRomániaErdély és PartiumCsík történelmi vármegye - Gyergyóbékás

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

A Békás-szorostól északkeletre kb 5 km-re fekvő Gyergyóbékás község fölé északról emelkedő 1003 méter magas Gaz-rez, vagy más néven Almás-tető déli lejtőjén épült a 19. század utolsó harmadában a szorosvédő kiserőd és a környezetében néhány kisebb sánc. A Gaz-rez lejtőjén és a vele átellenben, a Békás-patak délkeleti oldalán levő Almásmező falu fölé emelkedő domboldalon egy-egy „Blockhaus”-t  is építettek.
A négy ágyú elhelyezésére alkalmas ütegállás (Werk A), a Békás és a Zsedán-patak találkozásánál levő, a patak és az út szintje fölé mindössze kb 30 méterrel emelkedő fennsík keleti oldalára épült, azonban mára elpusztult, helye pontosan nem azonosítható.   

Terepbejárásunk során sikerült megtalálnunk a zártsánc fölé északkeletről emelkedő Gaz-rez hegy lejtőjének kis platójára épült, árokkal körülvett kereszt alaprajzú „Blockhaus I.” jelű épületének maradványait.
A „Werk A” és a hozzá tartozó építmények 1878-ban készült helyszínrajza és részletes tervrajzai megtalálhatóak Bécsben, a Kriegsarchiv gyűjteményében.    

A gyergyóbékási szorosvédő létesítmények építése szoros összefüggésben lehet az 1876-tól elindított szorosvédelmi erődépítkezésekkel illetve az 1877–78-as orosz-török háborúval.

Az egyre bizonytalanabbá váló balkáni helyzet, az Orosz Birodalom által támogatott pánszláv eszme terjedése, a Török Birodalom fokozatos balkáni térvesztése, az egyesült román fejedelemségek erősödése, és nem utolsó sorban a Monarchia boszniai és szandzsákbeli ambíciói együttesen tették indokolttá az erdélyi szorosok modernizált megerősítését. Sok szoros és hágó védelméről már a 18. század elejétől gondoskodott az osztrák hadvezetés, ezek a korábbi sáncok és erődítések azonban elavultak a 19. század 70-es éveire.

A régi létesítmények egy része feleslegessé vált, mert kialakításuk már nem felelt meg az 19. század második felére kialakuló új harcászati igényeknek (ezért például a Gyimesi-szorosban is több bontást rendeltek el). Az új igények kielégítése céljából hasonló elvek szerint tervezett, többnyire kettő-nyolc löveg befogadására alkalmas kiserődöket, zártsáncokat építettek az erdélyi szorosokban, valamint ezektől kissé távolabb telepített ún. „Blockhaus”-okat, a pihenő legénység számára. A kiserődökben is kialakítottak fedezékként szolgáló, földdel borított gerendaépületeket. A gondosan megtervezett létesítmények tipizálására, illetve az egyes típusoknak az adott terepviszonyokhoz való adaptálására 1876-tól találunk terveket a bécsi Kriegsarchiv-ban.


Forrás: Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 214.

GPS: É 46° 51.282 (46.854698)
K 25° 56.275 (25.937918)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció