Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A Bánság keleti részében, az itt északnyugatra tartó Temes folyó bal partján, a Malom-patak torkolatánál fekszik Kavarán község. Várának nyomait a falu közepénél, a helyi Önkormányzat épületétől délnyugatra leágazó, Nagymutnok (Mâtnicu Mare) felé vezető úton közelíthetjük meg. Ezen 250 métert haladva, közvetlenül az út jobb oldala mellett egy szántóföldből kiemelkedő, alacsony, bozótos dombhát tűnik a szemünk elé: az egykori vár helye.

E helység először 1376-ban „Karan” néven jelenik meg a forrásokban. A várat – mely feltehetően Anjou királyaink uralkodása idején épülhetett – 1391-ben említik. Birtokosairól, pusztulásának idejéről nem maradt fenn adat.

Pesty Frigyes 1884-ben így ír maradványairól: „Kavaran nevezetes hely arról, hogy déli kijárásánál Nagy Mutnik felé az országút mentén fűvel benőtt négyszögletes halom (2 öl magas, 10 öl hosszú, és majdnem ugyan oly széles) található, mely legjobb minőségű építési anyagból áll. […] Miféle maradványok ezek, azt az ásatások nem derítették még ki; kétségtelen csak az, hogy itt hajdan nagyobbszerű épületek álltak.”

A környezetéből kb. 2-2,5 méterre kiemelkedő domb mérete 30 x 45 méter. Egykor valószínűleg árok vette körbe, azonban a mezőgazdasági művelés ezt nyomtalanul eltüntette. A vár belső területét kincskereső gödrökkel dúlták szét. Falak maradványait nem látni, csak az azokat rejtő terepalakulatok észlelhetők. Nagymennyiségű középkori tégladarab és szintén ebből a korból való cseréptöredék figyelhető meg a domb oldalán és peremén.

Forrás: Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 246.