Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Zsámbék, Magyarország, Pest megye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye - Romtemplom - premontrei kolostor és templom
Kapcsolódó látnivalók | |
---|---|
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Zsámbék, Romtemplom (premontrei prépostsági templom és kolostorrom)
Zsámbék belterületének ÉNy-i szélén emelkedő hegy lankás teraszán, 200 métere tengerszint feletti magasságban áll a magyarországi késő román-kori gótikus építészet kemelkedő alkotása, a zsámbéki premontrei prépostság templomának és a hozzá csatlakozó kolostornak a romja.
Zsámbék történetében a középkorban három különböző rendeltetésű építészeti együttessel számolhatunk. Falusi templommal, azt a helyén felváltó premontrei monostorral, majd az annak templomát helyreállítva megtartó pálos monostorral. Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. A prépostsági templomot megelőzte egy 15 méter hosszú, 9 méter széles, félkörös szentélyű egyhajós templom, amelynek alapfalait a főhajó alatt találták meg 1939-ben. A kis templom tájolása 46 fokkal tért el északi irányba a K-Ny-i iránytól.
A zsámbéki premontrei prépostságot a francia eredetű Aynard nemzetség alapította a 13. század első felében 1220 körül. A korábbi templom tájolását átvéve építették fel a kváder burkolatú kéttornyos, mintegy 35 méter hosszú, 19 méter széles prépostsági templomot. Az 1234-es ninivei katalógus említi - Samboch néven - a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt premontrei prépostságot. Egy 1258-as birtokmegerősítő oklevélben a három Aynard leszármazott kéri IV. Bélát, hogy az alapító ősök: Egyed és Smaragd ispán - adományait erősítse meg.
A templom északi falához a kolostor négyzetes emeletes épülettömbje csatlakozott. Főbejárata a nyugati oldalon volt. A kolostor északi szárnyát csaknem teljes hosszában elfoglalja egy dongaboltozatos pince (napjainkban kőtár), mely a kolostor legrégebbi része. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.
A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király, pápai engedéllyel a pálosok kezelésébe adta. Az pálosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Ekkor történt meg többek közt a rózsaablak átépítése, a főhajó nyeregtetejének magasabbra emelése, karzati kápolnák kialakítása, a déli oldalkapu építése. Átépítésre került a kerengő, újra alapozva, gótikus boltozattal. Kiépült a nyugati szárny, ahová a konyha-kamra együttes került.
1541-ben Buda várának megszállásával egy időben a török Zsámbékot is elfoglalta. A pálosok nem tehettek mást mint hogy elhagyták a kolostort. A harcok során a vár is és a templom is erősen megrongálódott. A törökök az egykori várral együtt kolostort is erődítménnyé alakították át, így viszonylagos épségben élte meg a 17. század végét. A török időszak végén, Zichy István a hajdúival 1686-ban visszavette a törököktől a várat és a kolostort.
Az épület sorsát az 1763. június 28-i földrengés pecsételte meg, melyben leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket pedig széthordták a környékbeliek.
Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök 1889-ben végezte el az állagmegóvási munkálatokat, mely nélkül ma már alighanem csak alapfalai lennének.
Az 1930-as években Lux Kálmán tárta fel a templomtorzótól északra található kolostorromot, azonban a terület teljes feltárására máig nem került sor. Napjainkban a kolostorból csak a dongaboltozatos terem (a hajdani refektórium), a kerengő (mely alaprajzi töredékekben látható), az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.
Szakértők szerint jó esetben fél évszázadig tartható fenn még romként a zsámbéki templom. A kőpusztulás jelentős, marékszámra hullik belőle a kőpor, a szerkezete is kezd tönkremenni. A keleti oldalon a szentély környékén már több részt is elkerítettek a látogatók elől, mert a szabadon álló ívek, falcsonkok stabilitása erősen kérdésessé vált. Szóba került, a templom hajójának a lefedése is, és a felújításáért erősen lobbizik a rend és az önkormányzat. A jelenleg állami kezelésben lévő romkert sorsáról, a műemlékes, múzeumi, turisztikai szakemberek közösen keresik a megoldást, miként lehetne megőrizni, s használhatóbbá tenni Magyarország egyik legértékesebb középkori emlékét.
A közelmúltban történt temetői feltárás munkálatainak friss eredményei rávilágítottak egy rendkívűl érdekes tényre, hogy a hagyomány, mely szerint a francia Aynard lovag és kísérete 1186-ban érkezett Magyarországra, és telepedett le Zsámbékon téves lehet, hiszen a temetőből származó leletek tanúsága szerint a francia népesség már 1100 körül letelepedett a területen.
Források:
Dercsényi Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972
Tari Edit: Pest megye középkori templomai - Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000
Pati Nagy Elemér: Zsámbék, tájékoztató füzet - Zsámbéki Művelődési Ház - 1994
Lővei Pál: A zsámbéki rom műemléki védelmének története
Marosi Ernő: A zsámbéki kolostorromok
Sedlmayr János: A zsámbéki templomrom helyreállítási terve
Valter Ilona: Újabb régészeti kutatások a zsámbéki premontrei prépostsági romban (1986-1991)
Kovács Olivér : Ötven éve maradt a zsámbéki romtemplomnak - Műemlékem.hu 2017.03.15
GPS: | É 47° 32.962 (47.549374) |
K 18° 42.882 (18.714697) |
Információk: Zsámbék település Budapestről az M1-es autópályán, vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra található. A Romtemplom és kolostor területe a Corvin János utcában található. A műemlék mellett a parkolás ingyenes.
A településen több érdekes látnivaló található, mint a középkori vár helyén álló Zichy-kastély, a Zárda-kert, a Török kút. Tájékoztató táblák segítik az idelátogatókkal megismertetni Zsámbék nevezetességeit.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Kapcsolódó látnivalók | |
---|---|
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.