Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

ZsámbékMagyarországPest megyePest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye - Romtemplom - premontrei kolostor és templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Zsámbék, Romtemplom (premontrei prépostsági templom és kolostorrom)

Zsámbék belterületének ÉNy-i szélén emelkedő hegy lankás teraszán, 200 métere tengerszint feletti magasságban áll a magyarországi késő román-kori gótikus építészet kemelkedő alkotása, a zsámbéki premontrei prépostság templomának és a hozzá csatlakozó kolostornak a romja.

Zsámbék történetében a középkorban három különböző rendeltetésű építészeti együttessel számolhatunk. Falusi templommal, azt a helyén felváltó premontrei monostorral, majd az annak templomát helyreállítva megtartó pálos monostorral. Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. A prépostsági templomot megelőzte egy 15 méter hosszú, 9 méter széles, félkörös szentélyű egyhajós templom, amelynek alapfalait a főhajó alatt találták meg 1939-ben. A kis templom tájolása 46 fokkal tért el északi irányba a K-Ny-i iránytól.

A zsámbéki premontrei prépostságot a francia eredetű Aynard nemzetség alapította a 13. század első felében 1220 körül. A korábbi templom tájolását átvéve építették fel a kváder burkolatú kéttornyos, mintegy 35 méter hosszú, 19 méter széles prépostsági templomot. Az 1234-es ninivei katalógus említi - Samboch néven - a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt premontrei prépostságot. Egy 1258-as birtokmegerősítő oklevélben a három Aynard leszármazott kéri IV. Bélát, hogy az alapító ősök: Egyed és Smaragd ispán - adományait erősítse meg.

A templom északi falához a kolostor négyzetes emeletes épülettömbje csatlakozott. Főbejárata a nyugati oldalon volt. A kolostor északi szárnyát csaknem teljes hosszában elfoglalja egy dongaboltozatos pince (napjainkban kőtár), mely a kolostor legrégebbi része. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király, pápai engedéllyel a pálosok kezelésébe adta. Az pálosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Ekkor történt meg többek közt a rózsaablak átépítése, a főhajó nyeregtetejének magasabbra emelése, karzati kápolnák kialakítása, a déli oldalkapu építése. Átépítésre került a kerengő, újra alapozva, gótikus boltozattal. Kiépült a nyugati szárny, ahová a konyha-kamra együttes került.

1541-ben Buda várának megszállásával egy időben a török Zsámbékot is elfoglalta. A pálosok nem tehettek mást mint hogy elhagyták a kolostort. A harcok során a vár is és a templom is erősen megrongálódott. A törökök az egykori várral együtt kolostort is erődítménnyé alakították át, így viszonylagos épségben élte meg a 17. század végét. A török időszak végén, Zichy István a hajdúival 1686-ban visszavette a törököktől a várat és a kolostort.

Az épület sorsát az 1763. június 28-i földrengés pecsételte meg, melyben leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket pedig széthordták a környékbeliek.

Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök 1889-ben végezte el az állagmegóvási munkálatokat, mely nélkül ma már alighanem csak alapfalai lennének.

Az 1930-as években Lux Kálmán tárta fel a templomtorzótól északra található kolostorromot, azonban a terület teljes feltárására máig nem került sor. Napjainkban a kolostorból csak a dongaboltozatos terem (a hajdani refektórium), a kerengő (mely alaprajzi töredékekben látható), az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.

Szakértők szerint jó esetben fél évszázadig tartható fenn még romként a zsámbéki templom. A kőpusztulás jelentős, marékszámra hullik belőle a kőpor, a szerkezete is kezd tönkremenni. A keleti oldalon a szentély környékén már több részt is elkerítettek a látogatók elől, mert a szabadon álló ívek, falcsonkok stabilitása erősen kérdésessé vált. Szóba került, a templom hajójának a lefedése is, és a felújításáért erősen lobbizik a rend és az önkormányzat. A jelenleg állami kezelésben lévő romkert sorsáról, a műemlékes, múzeumi, turisztikai szakemberek közösen keresik a megoldást, miként lehetne megőrizni, s használhatóbbá tenni Magyarország egyik legértékesebb középkori emlékét.

A közelmúltban történt temetői feltárás munkálatainak friss eredményei rávilágítottak egy rendkívűl érdekes tényre, hogy a hagyomány, mely szerint a francia Aynard lovag és kísérete 1186-ban érkezett Magyarországra, és telepedett le Zsámbékon téves lehet, hiszen a temetőből származó leletek tanúsága szerint a francia népesség már 1100 körül letelepedett a területen.

Források:

Dercsényi Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972
Tari Edit: Pest megye középkori templomai  - Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000
Pati Nagy Elemér: Zsámbék, tájékoztató füzet - Zsámbéki Művelődési Ház - 1994
Lővei Pál: A zsámbéki rom műemléki védelmének története
Marosi Ernő: A zsámbéki kolostorromok
Sedlmayr János: A zsámbéki templomrom helyreállítási terve
Valter Ilona: Újabb régészeti kutatások a zsámbéki premontrei prépostsági romban (1986-1991)
Kovács Olivér : Ötven éve maradt a zsámbéki romtemplomnak - Műemlékem.hu 2017.03.15

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 47° 32.962 (47.549374)
K 18° 42.882 (18.714697)

Információk: Zsámbék település Budapestről az M1-es autópályán, vagy Budaörs felé az 1-es főúton fél óra alatt 35 km távolságra található. A Romtemplom és kolostor területe a Corvin János utcában található. A műemlék mellett a parkolás ingyenes.

A településen több érdekes látnivaló található, mint a középkori vár helyén álló Zichy-kastély, a Zárda-kert, a Török kút. Tájékoztató táblák segítik az idelátogatókkal megismertetni Zsámbék nevezetességeit.

NVA
Várak Kastélyok Templomok évkönyv