Várpalota – Pusztapalota, Kisállás - II. erődítés
Várpalotától északra mintegy 5 km-re, a Fajdas-hegység egyik völgyében meredek és szűk területű sziklacsúcson találjuk Pusztapalota, vagy ismeretebb nevén Bátorkő várának romjait. A közelmúltban felfedezett erősség Pusztapalota romjaitól, légvonalban kb. 150 méterre, északra helyezkedik el, egy délkeletre néző földnyelv középső részén.
2012 augusztusában Miseta Rita és Cserpák Ferenc a már jól ismert kő erősséget látogatták meg túrájuk során, azonban a kíváncsiság és a még jobb képek készítésének vágya miatt felkapaszkodtak egy szomszédos domboldalra. Legnagyobb meglepetésükre szabályos rajzolatú árkok vonalait fedezték fel.
Kis méretű várnak tűnt, amiről azonban semmiféle szakirodalmi feljegyzésben nem találtak információt. Ekkor felkeresték a Veszprém megyei Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, ahonnan Sárosi Edit megerősítette gyanújukat: új erőséggel van dolguk.
Cserpák Ferenc felvette a kapcsolatot Dénes Józseffel, aki Feld Istvánhoz és Nováki Gyulához irányította őket. Utóbbival, a várkutatás doyen-jével sikerült közelebbi kapcsolatba kerülniük. Az akkor 86 éves várkutató készséggel felajánlotta, hogy Sándorfi György módszerével segít felmérni az erősséget, amit nem sokkal később meg is tettek.
Ezt követően Feld István közvetítésével Nagy Szabolcs Balázs és Szolnoki Tamás kapta a felkérést, hogy a lehetőségekhez mérten végezzenek kutatást a vár területén. 2013 szeptemberében erre sor is került.
A kővártól alig lőtávolságra fekvő újabb erődítést nyugatról, délről, délkeletről és északkeletről meredek hegyoldal határolja, míg északnyugaton a folyamatosan emelkedő domborzat magasodik fölé. A földnyelv kb. 50 m szélességű, melyen az erősség árkokkal és sáncokkal együtt értelmezett szélessége kb. 48 m. A vár építői maximálisan kihasználták a rendelkezésre álló terepi adottságokat.
Északnyugati és délkeleti oldalán jelenleg nem ismerhető fel markánsan megjelenő sánc, illetve árok. A keleti és nyugati oldalon ugyanakkor a környezetéből mintegy 0,5–1,2 m között változó módon kiemelkedő sánc tűnt elő, melynek belső oldalán árok is húzódott. Ennek pontos mélységét régészeti feltárás hiányában sajnos nem ismerjük. A védett terület egy kb. 22×17 m nagyságú felszínt jelent, mely az árkok szintjénél kb. 3 m-rel magasabban helyezkedik el.
Bár az északnyugati oldalon sánc nem mutatkozott, de egyértelműnek tűnt, hogy a dombot ezen a részen átvágták, fokozva a hely erődített jellegét. A terepbejárás alkalmával számos kerámiatöredéket, illetve kő- és paticsdarabot találtak. Ez utóbbiak talán felhasznált építőanyagként is szolgálhattak, igaz, egyelőre ismeretlen mértékben és formában. A kerámiatöredékeket a 14. század második felére, illetve a 15. századra volt keltezhető, korábbi vagy későbbi készítésű darabok nem kerültek elő.
Ezek alapján az erődített hely használata nagy valószínűséggel a 14–15. századra tehető, arra az időszakra, amikor a bátorkői vár is fénykorát élte. Ez utóbbi vár építését egyébként a Csákoknak tulajdonítja a kutatás. 1326-ban nevezett erősség királyi tulajdonba került egészen 1350-ig, majd a Kont család birtokolta, mely az Újlaki-család őseként így tartósan berendezkedhetett a térségben.
A 14. század végén, 15. század elején ők építették Palota várát, és a 15. század folyamán egyszerre használták a két erősséget. A 16. században a források elhallgatnak Bátorkőről, és immáron csak Várpalotáról tudósítanak. Valószínűleg ekkor hagyhatták fel a régi, korszerűtlen, és felújításra szoruló épületet. Elhanyagolt, romló állapota miatt kaphatta Palotavárától megkülönböztető későbbi Pusztapalota elnevezését is.
Bátorkő esetében a kutatók általában kitérnek a vár völgyében elhelyezkedő útra, hiszen annak védelmét is ellátta. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha a legújabban felfedezett erősség egyik fő feladatát is ebben látjuk. Számos olyan középkori várunk ismert (Csókakő, Füzér), ahol azok környezetében kiegészítő álláspontokat is kialakítottak a jobb hadászati pozíció elérése végett. Ezek általában stratégiai helyeken létesültek, ahonnan előnyösebb helyzetet is elérhettek az ellenséggel szemben.
Ennek fényében az Árpád-kori előzményként való azonosítás lehetőségét nagy valószínűséggel elvethetjük. A várral szemben felállított ellenséges hadállásként való értelmezés is kevéssé valószínű, hiszen túlságosan közel fekszik a várhoz. Le kell szögeznünk ugyanakkor, hogy csak kiterjedt régészeti kutatás adhat megnyugtató választ az erődítmény valódi funkcióját illetően.
Mindezen elméletek végleges tisztázását leginkább a régészek ásójától várhatjuk.
Források:
Szolnoki Tamás : Egy újabb erősség felfedezése Bátorkő vára mellett (A Várak kastélyok templomok 2019-es évkönyve)
Gergelyffy András: A várpalotai vár építési korszakai I. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. Veszprém, 1967.
Gergelyffy András: Palota és Castrum Palota. Magyar Műemlékvédelem 1967–1968. OMF Kiadványai 5. Budapest, 1970.
Gergelyffy András: Bátorkő és Palota. A várpalotai vár építési korszakai II. A Veszprém M. M. Közleményei 11. Veszprém, 1972.
GPS: | É 47° 13.678 (47.227970) |
K 18° 5.660 (18.094339) |
Információk: A várhelyhez jelenleg még nem vezet kijárt ösvény. Legkönnyebben úgy közelíthetjük meg, ha Pusztapalota-Bátorkő romjaitól délre, a völgyút szembeni oldalán lévő domb gerincére kapaszkodunk fel.
A kővár alatt az út egy enyhe félkört tesz. Ebből egy É-Ny-ra induló (jobbra tartó) völgy kezdődik (korábban földút, most bokrokkal benőtt). Ezen célszerű elindulva felfelé haladni, majd ahol már a terep engedi, nyereg irányába fordulva tovább kapaszkodni. Felérve csak a nyúlvány orr irányába kell haladnunk és elérjük az erődítés árkait és dombját.
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.