Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Torockó - RimeteaRomániaErdély és PartiumTorda-Aranyos vármegye - Csegezi-lyuk

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Az egykor Torda-, később Torda-Aranyos vármegyéhez tartozó hajdani bányaváros, Torockó felett húzódik a Székelykő hatalmas sziklabérce. A Csegezi-lyuk nevű védbarlang közvetlenül a Székelykő legmagasabb csúcsa (1129 méter) alatti északi oldalon, a meredek sziklafal egyik kiugró sziklateraszából nyílik. E sziklafal, illetve a barlang alatt vezet el a Torockó központjából a Székelykő hegyormára vezető kék + jelzésű turistaösvény. A Csegezi-lyuk felkereséséhez feltétlenül szükség van egy legalább 8 méter hosszú, sziklamászáskor használatos kötélre. A kötelet a sziklába már korábban bevert vaskampókba kell befűzni, majd ebbe kapaszkodva lehet csak biztonságos módon megközelíteni a barlang nyílását.

A barlang építéséről és hadi eseményeiről hallgatnak a források. A hagyományok szerint a tatárok, törökök, majd a labancok elől is gyakran nyújtott menedéket ez a megerősített üreg. A 19. század második felében Orbán Balázs tudni vélte, hogy „A barlangban a nagy mennyiségben heverő vastag cserépdarabok mellett nyilhegyeket, sarlóidomú bronz késeket s más fegyvertöredékeket is találtak, melyek e barlangnak még a székelyek előtti használatát kétségtelenül bizonyitják.” Véleményünk szerint a barlang fallal történő megerősítésére a 16–17. században kerülhetett sor.

A Csegezi-lyuk első részletes leírását szintén Orbán Balázstól olvashatjuk: „De a hidasi Gesztegen nem csak a kilátás az, mi leköt, hanem a mellett ottan találjuk a Csegezi lyukot, vagy Csepegővárt is. Igy hivnak egy vagy 50 lépésnyire bemélyülő barlangot, mely ezen hegycsúcsnak északnyugati szögletén a függélyes sziklaoldalba öblösül, oly bajosan megközelithető helyen, hogy csak a legbátrabbak tudnak, nem menten az életveszélyes lezuhanástól, oda eljutni. Ily elhelyezésben e barlang önmagában is biztos menhely volt, még biztosabbá tették az emberek az által, hogy a barlangszádát erős védfallal látták el, mely fal még most is épebb helyein 5–6 láb magasságban, 4 láb szélességben fennáll, s nemcsak teljesen elzárja a barlangnak 10 lépés széles torkolatát, hanem tovább folytatódva, a barlang egy mellékosztálya vagy inkább ablakszerű felső nyilata előtt félkör-idomú bástyát alkotva, a barlangnak ellenség általi megközelitését még most is lehetetlenné tenné, mert az oda vezető ösvény oly szédelgős helyen – 60–80 ölnyi függélyes sziklaoldalon – emelkedik fel s annyira keskeny, hogy egyszerre csak egy ember hatolhat elő”.

A sziklaélen felkapaszkodva először a barlangvár előtti kb. 20 x 8 méteres átmérőjű, északnyugati irányba kifelé lejtő, növényzettel borított területre érünk. Ebből a kis kiszögellésből nyílik délkeleti irányba a barlang. Járatának hossza kb. 20 méter, szélessége 3 és 6 méter között váltakozik. A barlang belmagassága átlagosan 3 méter. A bejárati nyílás előtt láthatjuk az egykori védőfal maradványát. A fal északkelet – délnyugati irányba húzódott a barlang bejáratának északkeleti szélétől egészen a barlang előtti lejtős terület közepéig. A helyi kőből rakott fal vastagsága 80 cm, legjobb állapotban, kb. 0,5 méter magasan közvetlenül a bejárat előtti részen maradt meg.


Forrás: Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 464-465.

GPS: É 46° 26.846 (46.447433)
K 23° 35.188 (23.586468)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Fotóink elérhetőek vászonképen!