Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Ugra - Galt - UngraRomániaErdély és PartiumNagy-Küküllő vármegye - Ugra (Galt, Ungra)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Az Oltmelléki hegysor Hortobágy-hegységének keleti végében, az itt délnyugatra kanyargó Olt jobb partján fekszik Ugra község. Neve már a 13. század elején felbukkan: 1211-ben indagines castri Noilgiant, 1222-ben Noialt, majd 1325-ben Galt néven említik.

Amikor II. Endre király a Német Lovagrendnek adományozta a Barcaságot, egy 1211-ben kelt oklevelében körülírta annak határait. Ebben többek között az szerepel, hogy „…A határ Halmágy vára gyepűjénél kezdődik, s innen eléri Noilgiant vár gyepűit.” Castrum Noilgiant a kutatók szerint Ugrával azonosítható. E vár, melyet a német lovagrend határjárásában feltüntetnek, feltehetően a Szebeni ispánság keleti határvonalán állt, talán az Andreánum (1224) szövegében megemlített Boralt (Boralten) is ezzel a hellyel azonos.

Az ugrai templomvártól délnyugati irányban, kb. 100 méterre található az ugrai evangélikus temető egy lapos dombháton. Ezen a dombtetőn, melyet a szászok „det Burgreg”, a románok pedig „Burcherch” néven ismernek, és ahol a Waraschpatak (Váras-patak) elnevezésű ér ered, terült el egykor az Árpád-kori vár. Ezt igazolták a régészeti kutatások is.

A 12–13. században fennálló ugrai vár talán a tatárjáráskor (1241–42) pusztulhatott el végleg. A 13. század második felében állítólag köveiből építették fel a falu román-kori templomát. Orbán Balázs 1873-ban leírja, hogy az erődtemplom melletti, attól mély árokkal elválasztott magaslaton az ő idejében még egy 100 lépés hosszú, 60 lépés széles erődnek homályos alapvonalait lehetett felismerni. Orbán, talán a közelben található olthévízi római castrum miatt tévesen római erődnek vélte e várnyomokat. Feljegyezte, hogy öreg falubeliek még emlékeznek a hajdan itt álló öles falakra.

Radu Popa leírása szerint a háromszoros sánccal körbevett vár egy 110 x 70 méteres területen helyezkedett el. 2006 nyarán, helyszíni bejárásunk során csupán néhány bizonytalan eredetű, összefüggéstelen terepalakulatot figyelhettünk meg a helyszínen.

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 823-824.

GPS: É 45° 58.966 (45.982769)
K 25° 15.779 (25.262980)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Fotóink elérhetőek vászonképen!