Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A Baróti- (Hermányi-) hegység keleti lábánál, a Zalán- (Zalány) patak mellett fekszik Zalán község. A falutól délnyugatra, kb. 2 km-re, a Háromszéki-medence fölé emelkedő, 889 méter magas Csutakos-tetőtől (Vîrful Caprei) délre található a Pincevár. Felkeresését jelenleg nehezíti, hogy maradványai bekerített területen találhatóak, amelyet most vadasparkként használnak.

Pincevárról okleveles adatot nem ismerünk. Területén Székely Zoltán régész 1940 tavaszán végzett ásatást. A kőomladék között korhatározó régészeti leletet nem talált. Kutatása végeztével megállapította, hogy Pincevár „az Olt-szoros és a Háromszéki síkság felé, mint hadászati megfigyelőhely elsőrendű fekvéssel bír”, valamint hozzátette, hogy „az ásatás eredménye alapján nem lehetett római őrtorony, hanem későbbi, esetleg közép- vagy újkori építkezés maradványa.” A vár Kovászna megye régészeti repertóriumában (1998) középkori erősségként szerepel.

A lapos fennsík dél felé néző szélén, nagyszerű kilátással a Háromszéki-medencére, épült az egykori őrtorony. A Pincevár helyén ma egy 8 x 6 méteres ovális alakú mélyedés látható, amelynek belsejét kincskeresők szétdúlták. Ennek során a kidobott földet a mélyedés déli oldalán halmozták fel. A kb. 1,5 méter mély gödör keleti szélén, a kidobált kövekből szabálytalan rakat alakult ki. Pincevár közelében másutt is sok kőtörmelék figyelhető meg, némelyiken habarcsnyomok észlelhetőek. Az egykori torony (?) helyétől északra, néhány méterre egy másik, az előzőnél kisebb és sekélyebb mélyedés látható a felszínen. Ez kb. 5 méter átmérőjű és 0,5 méter mély. Azt, hogy a Háromszéki-medencét figyelő őrtoronyról lehet szó, az is megerősíti, hogy az említett mélyedésen kívül semmilyen külső árok vagy sánc nyomait nem tudtuk megfigyelni a helyszínen.

Forrás: Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 503,