Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Mikleuska - MikleuskaHorvátországHorvát-SzlavónországBelovár-Körös történelmi vármegye - Garicsi Pálos kolostor rom (Bela crkva)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

A Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor, vagy népszerű horvát nevén Bela crkva, az első pálos kolostor Horvátország területén, mely 1273-as első említésétől egészen az oszmán hódításig és a pálosok meneküléséig működött. A kolostor a Monoszlói-hegység lábánál, patakoktól és sűrű erdőtől körülvett területen feküdt, mely teljesen megfelelt a szerzetesek világtól elvonuló életvitelének. A pálos kolostorok legtöbb kutatója azt állítja, hogy a kolostort 1295-ben alapította Tiburcia mester, akinek nem volt örököse. Ezért adta oda a szerzeteseknek a birtokában levő földet, hogy ott templomot és kolostort építsenek. Egyes források szerint az 1273-as említés még nem a kolostorra, hanem az itt működő remeteségre vonatkozott.

A kutatások szerint a templomnak egyetlen hajója volt a szentélytől elválasztva, a főbejárat pedig a nyugati homlokzaton volt. A régészeti feltárások megerősítették a templomban öt oltár volt, négy a hajóban, egy pedig a szentély középpontjában. Az oltárok Szent Ilona, a Szent Szüzek (Katalin, Dorottya, Orsolya és Borbála), valamint Szent Pál tiszteletére voltak szentelve, egy oltár pedig a jobb oldalon van a szentély bejáratánál névtelen volt. 1409-ben Csupor Pál egy a Szent Szűz tiszteletére szentelt oltárt adományozott a templomnak azzal a feltétellel, hogy az ő és rokonai egészsége érdekében napi szentmisét mondanak. A család tagjait is ezen oltár előtt temették el. A kolostor számos kiváltságban is részesült, különösen Erzsébet királyné részéről, aki személyes védelme alá vette a szerzeteseket és templomukat.

A templom területén végzett régészeti feltárások során a padozat alatt jól láthatóvá váltak a temetkezési helyek. A kolostort biztonságos okmánytárnak is tekintették, ott tartották Monoszló vidékének okleveleit, a különféle adományozások, végrendeletek, átírások és perek iratait, ideértve az alapító Tiburcia mester adománylevelét is. A pálosok csaknem négy évszázados itteni működésük alatt számos adományt kaptak, különösen a nemesi családok végrendeleteiből gazdagodtak. Birtokai közé tartoztak Stupna, Mihaljevac, a Garesnica felső folyása melletti Podgorje, Paklenac, Bršljanovac és Podgorje, Remete - Lonka, Dimičkovina, Završje, Lukačevac, Gornji és Donji Kosovac, Marijaševac, Sredna részei, néhány kutenyai birtok, kasovaci és beketineci kúriák, néhány garesnicai birtokrész, a kosovac, palaćnai, beketineci birtokok jobbágytelkei, nyolc szőlőhegy, egy halastó és három malom.

Az 1537 utáni fennmaradt források nagymérvű török pusztításról mesélnek. Eszerint a Monoszló vidékét mintegy háromezer főnyi oszmán lovasság pusztította végig. A nagy demográfiai és anyagi veszteségekről is tanúskodnak a vonatkozó adatok. Dubrava, Csázma és Garics környékéről 1200 lakost és ugyanannyi szarvasmarhát hajtottak el a rabszolgaságba. 1540-ben elesett Brestyanóc vára, ezzel a török a kolostor közvetlen közelébe ért el. Az első török támadásokkor a kolostor már elhagyatott volt, a szerzetesek már korábban, valamikor 1520 és 1540 között elmenekültek. Ezután az épületegyüttes pusztulásnak indult. A Szlavónia felszabadulása utáni időben 1745-ben és 1746-ban a pálos rend megpróbálkozott horvátország javainak helyreállításával, de erőfeszítéseik eredménytelenül zárultak. Nem ismert, hogy ezután a romok kinek a tulajdonában voltak, illetve hogy a kolostort más célra használták-e.

A kolostor egy téglalap alakú fennsíkon helyezkedik el, amelyet minden oldalról a Crkveni jarak patak és mellékvizei határolnak. A régészeti kutatások 2009-es kezdete előtt teljesen befedte a sűrű növényzet. Ennek ellenére felismerhetők voltak a külső méretei. A kolostornak, mint Horvátország egyik legfontosabb késő középkori szakrális épületének kutatási, konzerválási és helyreállítási munkálatait a Horvát Restaurátor Intézet 2009 óta végzi. Az eddigi munkák között szerepel a kolostorkomplexum északkeleti részén található Angyali üdvözlet kolostortemplom helyreállítása. A templom a maradványok alapján 30,5 méter hosszúságú és 10,5 méter szélességű volt. Nyugati homlokzatán két késő gótikus portál található: egy pazar profilozású főbejárat a templomba és egy kisebb, egyszerűbben kialakított bejárat a kolostorba. A főkapuzat eredetijét sokáig az intézet kőplasztikai osztályán őrizték. 2013. január 25. a "Múzeumok éjszakája" óta állandó jelleggel állítják ki a kutinai Moslavina Múzeumban.

Forrás: Wikipédia, Tajana Pleše: Pavlinski samostan Blažene Djevice Marije na Moslavačkoj gori, Josipa Kevala:Gradovi i utvrde srednjovjekovne Moslavine 

GPS: É 45° 35.850 (45.597500)
K 16° 44.898 (16.748301)

Információk: A kolostorrom megközelítéséhez Letenyénél lépjük át a határt. Az autópályán Zágrábig megyünk, ott az A3 autópályára fordulunk és azt Popovaca helységnél hagyjuk el.

Popovaca helységet déli irányba hagyjuk el és Gornja Gracenicaba megyünk, ahol északnak fordulunk. Innen Mikleuska helységig megyünk tovább.

Mikleuska helységet északi irányba hagyjuk el és helyiek által kedvelt tóig menjünk, ahol parkoljunk le. A tótól, turistajelzésen, kb. 2 óra alatt érjük el a romokat.

 

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció