Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szentilona - Sveta HelenaHorvátországHorvát-SzlavónországZágráb vármegye - Szent Ilona templom (Gradište - Sv. Helena)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Térkép
  • Szállás

A települést 1521-ben még birtokként említik először, amikor Baráth Mátyás elzálogosította itteni birtokát Mersich Mátyásnak. 1550-ben említik először az itteni Szent Ilona templom plébánosát "plebanus ecclesie s. Elene in Marocha" alakban. A falu a 16. század közepén a Papratovich család birtoka volt. 1557. augusztus 19-én közelében ütközött meg Kerecsényi László és Lenkovics János zelinai várkapitány serege a törökkel, melynek következtében a falu templomával együtt elpusztult. Ezután korábbi jelentőségét elveszítette. 1623-ban Zrínyi Miklós itteni birtokát a Koczy családnak zálogosította el. Az 1630-as egyházi vizitáció már az alsózelinai (Donja Zelina) Szent Miklós plébánia falujaként említi. Az itteni nemesi kúriát 1672-ben és 1689-ben is említik. A 18. század közepén pernicai Szaich Iván birtoka, majd házasság révén az Adamovich családé lett. Adamovich Antal a régi kúria helyett, valószínűleg részben annak felhasználásával a 19. század első felében új kastélyt építtetett. Ekkor alakították ki a kastélyt övező másfél hektáros szép parkot is. Ezután 1825-ben ismét házasság révén a Hellenbach család birtoka lett, akiknek itt volt a horvátországi székhelyük. A Hellenbachok 1866 tavaszáig éltek Szentilonán, amikor a kastélyt és a birtokot eladták Miksich Kálmánnak. Ő építette a 19. század végén az 1880-ban földrengés következtében megrongálódott régi kastély helyén a részben ma is álló kastélyt.

Szent Ilona tiszteletére szentelt kápolnája[4] a kastélytól 150 méternyi távolságra az egykori parkban áll. A kápolna eredetileg gótikus stílusban épült. 1550-ben plébániatemplomként említik, de 1557-ben súlyos károkat szenvedett. 1866-ban a falu birtokosa Miksics Kálmán neogótikus stílusban újíttatta meg. A kápolna egyhajós, sokszögzáródású szentéllyel és egy tornyocskával a főhomlokzata fölött. Kapuzata gótikus, keresztboltozata neogótikus, berendezése 17. és 19. századi. Főoltárát a 19. század végén Albert Seekstein készítette, oltárképén a jobb kezében a Szent Keresztet, baljában a Bibliát tartó Szent Ilona császárnő koronás alakja.

GPS: É 45° 54.368 (45.906139)
K 16° 15.601 (16.260010)

Információk: Szentilona(Sveta Helena) helységet a Letenye-Zágráb autópályán közelíthetjük meg. A pályát a Sveta Helena lejárónál hagyjuk el, díjfizetés után déli irányba kanyarodunk és máris a helységben vagyunk. A templom egy kis dombon áll a romos kastély mellett.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Fotóink elérhetőek vászonképen!