Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Novi Pavljani templom

Belovár központjától légvonalban 5, közúton 6 km-re délre, a megyeszékhely szomszédságában, Brezovac és Galovac között fekszik.

Pavljani falu „Othnya” néven már a középkorban is létezett. Szent Pálnak szentelt egyházát 1334-ben említik először a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák között „Item ecclesia sancti Pauli” alakban. A 14. századi Szent Pál templom azonos lehet azzal a templommal, mely bár többször átépítve ma is a falu közepén áll. 1501-ben említik Mátyás nevű plébánosát „Mathias plebanus sancti Pauli in Otima” néven. Mátyás plébános lehet az írója annak a ma is ismert misekönyvnek, melyet György topuszkói apát részére írtak a 15. század végén. A plébániát „Othnya Zenth Pal” néven még 1507-ben és 1517-ben is említik. A térséget 16. század végén szállta meg a török. A török megszállás teljesen megváltoztatta az itteni táj képét. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék több évtizedre lakatlanná vált.

A mai falu csak a 19. század elején keletkezett. A török uralom után a 17. századtól a kihalt területre ugyan folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot, de előbb a szomszédos Stari Pavljani települt be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a mai falu helyén csak a Szent Pál templomot és egy házat látunk. A település katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pavlyani (Novi)” néven szerepel.

Szent Pál apostol tiszteletére szentelt temploma eredetileg a 14. században épült gótikus stílusban. A 17. század végén újjáépítették, majd 1786-ban késő barokk stílusban építették át. Egyhajós, négyszög alaprajzú, keletelt épület, szűkebb szentéllyel, sokszögű apszissal. Harangtornya a nyugati homlokzat felett áll. Megmaradt a régi értékes klasszicista berendezése.

Forrás: Wikipedia