Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Utvrda Petrovac 

A helyszín koordinátái: 45.31203, 15.80755. Közvetlenül a Mali Petrovac csúcsa alatt több történelmi épület kőmaradványait találták meg. Korábban ezen a helyen egy római őrtorony volt, amely védte a Petrova Gora felé vezető úton átmenő utazók biztonságát. Egy 1225-ből származó irat arra utal, hogy akkoriban a petrováci erődítményben és a kolostorban „keresztesek”, vagyis a templomosok egyházi lovagrendje élt. Remeték, a Szent Pál-rend szerzetesei ugyanitt, valószínűleg már a 13. század végén, egy kolostorral és a Szent Péternek szentelt templommal egészültek ki. A Péter apostolról elnevezett kolostort először 1445-ben pusztították el a törökök, de a pálosok 1558-ig használták, amikor is elpusztult. A közeli Steničnjak tulajdonosa, Nádasdy Tamás horvát bán megerősítette a kolostor maradványait, majd a katonai határvidék végváraként szolgált  egészen 1584-ig, amikor a törökök elfoglalták. 

A régészeti lelőhely 2008 óta látogatható. 

Forrás:https://darkoantolkovic.wordpress.com/

A régészeti leletek tanúsága szerint ezen a vidéken már a késő bronzkorban is éltek emberek. Ezt bizonyítják a Lisine területén előkerült leletek, melyek az i. e. 11. században virágzott balaton-lasinjai kultúrához tartoznak. Ezt követően a Kulpától Petrova Goráig terjedő területen íllír törzsek laktak. A római hódítással új korszak kezdődött e térség életében. Itt haladt át a Sisciát (Sziszek) Senjával (Zengg) összekötő „via vita”, az élet útja. A mai napig is találnak római kori leleteket Klokoč, Krstinja és Petrova Gora területén. A római uralmat a gótok és a longobardok rövid uralma követte, majd a 6. századtól nagy tömegben szlávok és avarok költöztek be ide, akik létrehozták nagyobb településeiket. A 9. század elején a terület frank fennhatóság alá került. Ekkor történt a horvátok tömeges megkeresztelkedése, a horvát történelem egyik legjelentősebb eseménye. A 11. század végén a horvát területek a Magyar Királyság uralma alá kerültek. A hagyomány szerint 1097-ben a Petrova Gorán veszítette életét a Könyves Kálmánnal vívott harcban Svačić Péter az utolsó megválasztott horvát király, akinek jelképes sírja is itt található. Sokkal valószínűbb azonban, hogy a hegyet eredetileg nem róla, hanem egy Szent Péter tiszteletére itt épített pálos kolostorról nevezték el. A mai Vojnić község területéhez tartozott a középkorban kolarići nemesi közösség területe is, melynek lakói valamennyien szabad nemesek voltak. Szabadságjogaikat még a 13. században IV. Bélától kapták.

Forrás: Wikipedia