Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kerc - Kertz, Kierz - CârțaRomániaErdély és PartiumSzeben vármegye - cisztercita kolostor

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Kerc, kolostor

1223-ban Kerch, 1233-ban Kercz, 1264-ben Kyrch, 1300-ban Candella, 1468-ban Kertz néven jelentkezik az okiratokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)

A kerci apátság alapításának idejét 1202-re teszik. Alapítója I. Imre király, aki a Torontál megyei Egeres cisztercita kolostorát szerzeteseivel népesíti be. (Bíró: Erdély művészete.; Gerevich: Román kori műeml. I. 61.)

1223-ban II. Endre jóváhagyásával Gocelinus a kisdisznódi templomot és a hozzá tartozó birtokokat a kerci kolostornak adományozza: „monasterium de Kerch”. (Documente. XIII. C., I. 199.)

1211-ben a kerci apát III. Honorius megbízásából a király és a német lovagrend között felmerült vitában mint békéltető szerepel. (Entz G.: Le chantier cist. de Kercz.)

1309-ben Siegfried a prior. (Urkundenbuch I. 241, 246.)

1400-ban Erzsébet, Herbord özvegye Alvincről 6 ezüstmárkát hagyományoz a kerci szerzeteseknek. (Urkundenbuch I. 216.)

Temploma már a tatárjárás előtt megépül, legkésőbb 1230-ban, ugyanis a tatárjárás előtt a kerci építőközpont már máshol is vezet építkezéseket. (Roth: Die d. Kunst in S. 22, 82.)

1440-ben az apátság négy plébániát kap a Barcaságban: Földvárt, Barcaszentpétert, Botfalut és Prázsmárt.

1463-ban Raymund, abbas gloriosae virginis Mariae in Kerczmargesi a választott püspök (Urkundenbuch. VI. 158.), akinek családi neve Bajrenfuss. (Urkundenbuch. VI. 167, 389, 421.)

A tatárjárás előtti templom román stílusú volt. Ebből azonban csak a szentély koszorúpárkánya és a homlokzat kerek, egykor négykaréjú ablaka maradt meg. (Gerevich: i.m. I. 62.) A templom ma is fennálló többi részét már a tatárjárás után építették teljesen gótikus stílusban, ugyanis a régit csaknem teljesen elpusztították a tatárok. Eredetileg torony nélkül épült háromhajós bazilika volt, nyolc boltszakaszos, pilléres kereszthajós megoldással.

A keresztház keleti falához két-két oldalapszis csatlakozik a főszentély két oldalán. Ezek lezárása egyenes, míg a főszentély gótikus, a nyolcszög felével záródik. Bordás keretboltozat fedi. Keskeny csúcsíves ablakai vannak, felettük hatkaréjos körablakkal. Bordáinak záróköve jellegzetes cisztercita dombormű: Mária koronásfő, mely egyben a templom címének is jelzője. (Roth: i.m. 22.; V. Drăguţ: Arta gotică. 15.)

A szentély apszisának ablakai sokáig be voltak falazva; ezeket 1913– 1914-ben bontották ki. A főhajóból csak romok maradtak meg. Ezekből megállapítható, hogy csúcsíves árkádjai voltak és kerek, hatkaréjos ablakok világították meg. Az oldalhajók a román korra jellemző félköríves rézsútos ablakokkal voltak ellátva.

A keresztházból is csak romos részek vannak, páros ablakkal, felette körablakkal.

Nyugati homlokzati fala még állva küzd az elmúlással, hatalmas körablakkal, amelyből azonban a mérművek már hiányzanak. Ez rózsaablak, és dunántúli eredetet árul el.

A fal közepén álló kapuzat kora gótikus. (V. Drăguţ: i.m. 17.)

A főkapu mellett álló nyolcszögű alapú tornyot utólag, a XV. században építették hozzá.

A templomból ma csak a szentély használható, elzárva a hajó felé egy fallal, amelyben másodlagosan elhelyezett román kori kapuzat áll. (Oprescu: Bisericile cetăţi. 147.)

A templom sok viszontagságon ment keresztül a tatárjárás után is, ezért az elhagyott kolostor helyreállítását királyi támogatás segíti.

Zsigmond király 1398. évi oklevele szerint a magyar királyok által alapított kolostorban sok királyi ős pihen. (Entz G.: i.h.) Az oltár a XIII. századi kőasztalon áll. (Fabini)

1421-ben, 1432-ben törökök dúlják fel. (Roth: i.m. 82.)

1427-ben Zsigmond király Szebent kötelezi, hogy segítse a templom helyreállítását, 1453-ban újra. (Roth: i.h.) Ekkor az egykori oldalkápolna egy részét csatolva a szentélyhez sekrestyének használják. (Komm mit. 1977. 134.)

1430-ban földet adnak el, hogy a károkat kijavíthassák. A beomlott régi hajóboltozat helyett a XV. században téglából hálóboltozatot építenek.

1439-ben Mihály apát, aki Târgovištére távozik s ott lesz plébános, azzal indokolja lemondását, hogy Krisztus keresztjének ellenségei többször felégették és lerombolták kolostorát. (Roth: i.h.; Binder: Közös múltunk. 101.) Mihály apát 1432-ben Bécsben tanul. (Tonk: Erdélyiek. 1605.)

1469-ben Mátyás király az apátságot megszünteti és a szebeni prépostság alárendeli. (Beke: Az erd. egyházmegye. 209.) 1494-ben a szerzetesek nélkül maradt templomot Szeben javíttatja. A XIII. századi oltárasztal helyén marad.

A XVI. században egy része újra rommá lesz. 1648-ban a hajó boltozata még áll, de az északi hajó és a kápolna boltozata már beomlott, a kert tele volt romokkal.

Rommá lesz a kolostor is, amelynek ma csak keleti falai vannak meg két emeletnyi magasságban. (Entz G.: i.h.; Kemény–Gyimesy: Ev. templomok. 116–118.; V. Drăguţ: i.m. 13– 16.; V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic.; Vătăšianu: Arhitectura în Panonia. 97.)

Az egykor katolikus falu népe a reformáció idején lutheránus lesz, a templommal együtt.

A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 207.; Helységnévtár. 1913.)

Forrás: https://mek.oszk.hu/, Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek I-II., A KÖZÉPKORI ERDÉLYI PÜSPÖKSÉG TEMPLOMAI

 

A kerci monostort 1202-ben Imre király (1196-1204) alapította Erdélyben, Fogarasföldön és azt a Boldogságos Szűz Máriáról nevezték el. A király a monostort a Csanád vármegyei egresi monostorból népesítette be, birtokai a Kerc patak és Árpás patak között az Olttól a Fogarasi-havasokig terjedtek és a fennmaradt adatok szerint már 1206-ban működött. Ez volt a ciszterciek legkeletibb és egyben Erdély és Fogarasföld legjelentősebb kolostora volt, melyben hiteleshely is működött.

Az oklevelekben a monostorról 1211-ből való adatok szerint apátja ekkor III. Honoriusz pápa megbízásából békéltető volt a király és a Német Lovagrend között, majd egy újabb oklevél adatai szerint 1223-ban II. András káplánja, Gocelinus magister, a király jóváhagyásával a monostornak adományozta a kisdisznódi templomot és birtokait, majd egy 1240-ben kelt újabb oklevél szerint a Barcaságban megkapta Barcaszentpéter, Botfalu,Földvár és Prázsmár plébániáit is.

1241-ben a tatárok ezt is feldúlták, de 1247-ben sikerült újra életre kelteni. 1280–1262 között a kunok ostromolták valószínűleg azért, mert V. (Kun) László (1272–1290) a biztonság érdekében ide szállíttatta a királyi koronát és egyéb, az uralkodói hatalmat reprezentáló tárgyakat. 1264-ben István ifjú király kiváltsága szerint népe csak a királynak adózott és a szebeniek szabadságjogait élvezte. 1322-ben Károly Róbert királytól is kiváltságokat kapott.

Szebenszéki birtokai voltak: Apátfalva, Földvár, Glimboka, Kerc, Kisdisznód, Kolun, Mese, Miklóstelke, Oláhkerc.

1343-ban az apátságot a pápa fölszólítására Telegdi Csanád érsek vette védelmébe. Az 1357. évi adatok szerint ekkor az apát és 12 szerzetes lakta.

1398-ban Zsigmond király oklevele említést tett arról, hogy a magyar királyok által alapított kerci cisztercita apátságban sok királyi ős pihen.

1469-ben Mátyás király a kerci cisztercita apátságot eltörölte, birtokait pedig a szebeni prépostsághoz csatolta. A 16. században már részben romos állapotba került; 1648-ban már az északi hajó és a kápolna boltozata is beomlott.

Az apátság uradalma a 16. század közepétől 1848-ig Nagyszeben város birtokai közé tartozott, a városi tanács egyik tagja pedig a kerci ispán címét viselte.

Forrás: Wikipedia

GPS: É 45° 47.516 (45.791939)
K 24° 34.150 (24.569170)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Fotóink elérhetőek vászonképen!