Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

PácinMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén megyeZemplén vármegye - Kastély

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Pácin, kastély (Mágocsy kastély)

A Bodrogközben fekvő falu nyugati szélén, a Karcsa egykori vízfolyásai által övezett lapos homokdombon áll a magyarországi Zemplén egyik legjelentősebb reneszánsz kastélya. Az épület jelenlegi formájában nagyrészt rekonstrukció, köszönhetően részben az 1962–1963. évi részleges fal-kutatásának és homlokzati helyreállításnak, de sokkal inkább az 1977 és 1987 között elvégzett, teljességre törekvő régészeti kutatásának és műemléki kivitelezésnek.

A szabálytalan négyszög alaprajzú, sarkain egy kivétellel kétszintes, lőréses kerek tornyokkal ellátott és ugyancsak lőrésekkel áttört külső fal csak az É-i oldalon áll teljes magasságban – egyúttal a faszerkezetű védőfolyosó modern rekonstrukciójával – K-en és Ny-on már csak alsó része látható, míg D-n csupán jelzésként jelenik meg, a középső, külső farkasveremmel ellátott kapuépítmény maradványaihoz hasonlóan.

A DNy-i sarkot egy téglalap alaprajzú, földszintes, sátortetős épület foglalja el, melynek csak É-i része egykorú a kastélyfallal. K-i homlokzatán kőtárszerűen elhelyezett 1591. évszámos kapukeret. A DK-i torony mellett boltíves külső bejárati kapu. A falövön belül, a domb legmagasabb pontján, szabadon áll maga a D-i oldalán két, sokszögű saroképítménnyel bővített, mintegy 22×16 méteres, kéttraktusos, nyugati traktusában alápincézett, egyemeletes, manzárdtetős kastélyépület.

A középső tömb  homlokzatainak mai nyílásrendszere lényegében az épület legkorábbi formájának felel meg. A D-i homlokzat eredeti helyére visszahelyezett Mágócsi címeres, 1581. évszámos kőtáblája alatti keretezés csak sematikus jelzés. A két hatszög alaprajzú saroképítményt sgrafittódíszes törpeárkádsor koronázza, É-i oldalukon az egykori belső lapos tető vízkifolyójával. A földszinti falak alsó részén lőréssor.

A feltűnően aszimmetrikus kialakítású D-i homlokzat közepén nyíló külső bejárón át közelíthető meg a három, dongaboltozatos pincetér. A földszint DNy-i terébe belelóg a pincegádor visszaállított boltozata. A K-i traktus kivételével, ahol megmaradtak a fiókos dongaboltozatok, a földszinti tereket rekonstruált gerendamennyezet fedi. A Ny-i traktus közepén a szerencsi várból kibontott neoreneszánsz faszerkezet felhasználásával megépített új lépcsőfeljáró látható.

Az emeleti terek födémei a DNy-i terek kivételével rekonstrukciók, a DK-i nagyterem esetében ehhez felhasználták a Sennyei István nevével és az 1697. évszámmal ellátott mestergerendát. Az ajtókeretek az emelet egyetlen K-i nyílása kivételével, a kutatás által feltárt helyükön sematikus profilokkal készített rekonstrukciók, hasonlóan a földszint csak részlegesen összeállított illetve az emelet teljesen kiépített kandallójához.

A kastélyról a korai helytörténeti irodalom is megemlékezik, köztük a megye korai monográfusa Szirmay A. is, ugyanakkor egy téves adat alapján középkori várat tételezett fel a helyén. A kastélyról született első önálló tanulmány szerzője, H. Takács Marianna 1954-ben még ugyancsak késő-középkorinak vélte, hasonlóan az 1960-as évek eleje helyreállításáról beszámoló K. Nagypál Judithoz, aki Gergelyffy Andrással együtt végzett ennek kapcsán kisebb falkutatást.

H. Takács 1970-ben napvilágot látott könyvében azonban már egy 1581-1591 közötti keltezés olvasható s ezt erősítette meg az 1977-ben Gulyás Gyula által elkezdett, majd Juan Cabello és Feld István által egy évtizedig folytatott komplex régészeti kutatás is.

Pácin a késő középkorban a tokaji, tállyai, majd pedig a regéci vár egyik tartozéka volt, s mint ilyen került a 16. sz. második felében Alaghy János birtokába. Halála után lányát, Juditot gyámja, Mágócsi Gáspár 1580-ban összeházasította unokaöccsével, Mágócsi Gáspárral. A házaspár levelezésük tanúsága szerint 1583-tól már Pácinban lakott.

A kapu feletti évszámos tábla tanúsága szerint a kastély 1581-ben épült, talán kifejezetten Mágócsi András és felesége rezidenciájaként az első, nem teljesen szabályos alaprajzú pácini nemesi lakóépület, részben alápincézve, úgy az egyszerűbb műrészletekkel kialakított földszinten, mint az emeleten.

Mágócsi Gáspár 1586-ban halt meg. Özvegye, ki ezt követően Rákóczi Zsigmond felesége lett, 1590-ben a pácini megerősített uvarházat rokonainak, Alaghi Ferencnek és Menyhértnek engedte át, akiknek az utóbbi 1631-ben bekövetkezett haláláig egyik székhelye volt.

1590-ben Alaghi Ferenc két, szabálytalan hatszögű, a ma is meglévő törpeárkádsor felett minden bizonnyal díszes pártázattal lezárt emeletes saroképítménnyel bővítette D-n az épületet. Tagozatai kívül és belül (timpanonos kandallófülke) falazottak és vakoltak voltak, az épületrészek megjelenését alapvetően a sgrafittódísz határozhatta meg. Kőkeret minden bizonnyal csak az ugyanekkor emelt saroktornyos külső falöv D-i bejáratában volt, – a lőrésekkel, védőfolyosóval, farkasveremmel ellátott „erődítés” – katonai értéke azonban csak csekély lehetett, sokkal fontosabb volt reprezentációs szerepe. A bejárat előtt, a domb D-i részén gazdasági udvar helyezkedett el. A kastély 17–18. századi átépítéseinek részletei nem ismertek – bizonyára már ekkor elbontották a saroképítmények pártázatait.

Az Alaghiak birtoklását és halálát követően az uralkodó a pácini birtoktestet a kastéllyal Sennyei Sándornak adományozta. Talán az épületet ért, a Tokaji-féle felkelés okozta károk helyreállítása miatt is építkezett Sennyei István a 1680 és 1720 között. Kisebb javításról tudunk 1829-ből, majd az 1856-ban Sennyei László által végeztetett átalakításnak köszönhette a kastély a rekonstrukció megelőző formáját. A kastély 16. századi megjelenését alapvetően a romantikus stílusban végrehajtott gyökeres átalakítása szüntette meg. Homlokzatai szimmetrikus elrendezést kaptak, a kerek saroktornyok pártázatos falkoronát. Körülötte a tájképi parkot telepítettek s bontották el ennek kapcsán D-i külső falát.

A Sennyei család egészen 1945-ig birtokolta a kastélyt. A 20. század második felében irodák, lakások, iskola, óvoda kaptak itt helyet. Az 1987-ben befejeződött régészeti kutatás és műemléki kivitelezés után a Bodrogközi Kastélymúzeum került kialakításra a falai között. Szinvonalas kiállításaival képet nyújt a tájegység népművészetéről, népi kultúrájáról, tartalmazza a kastélyenteriőr tárgyait, valamint Czinke Ferenc grafikáit.

Köszönetnyilvánításunkat fejezzük ki a múzeum munkatársainak, hogy a 2021 őszi látogatásunk alkalmával, segítséget nyújtottak munkánkhoz!

Forrás:

Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

GPS: É 48° 19.811 (48.330181)
K 21° 49.738 (21.828966)

Információk: A Bodrogközben fekvő Pácin település nyugati szélén, a Karcsa egykori vízfolyásai által övezett lapos homokdombon áll, kastélykertjével övezve a magyarországi Zemplén egyik legjelentősebb reneszánsz kastélya.

Az 1987-ben befejeződött régészeti kutatás és műemléki kivitelezés óta a Bodrogközi Kastélymúzeum működik a kastély falai között. Színvonalas kiállításaival képet nyújt a tájegység népművészetéről, népi kultúrájáról, tartalmazza a kastélyenteriőr tárgyait, valamint Czinke Ferenc grafikáit.

Nyitva tartás: 9-17 óra között. Részletes információk a község honlapján!

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Fotóink elérhetőek vászonképen!