Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Virje templom

Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemploma 1832 és 1834 között épült barokk stílusban a leégett korábbi templom helyén. A régi templomból csak a torony maradt. A templom hosszúsága 38 méter, szélessége 19 méter. 1891-ben a Zágrábból érkezett Marko Antonini festőművész festette ki. Öt oltára van: a Szent Márton főoltár, a mellékoltárok a Megváltó, Szent Fábián, Szent Sebestyén és a Szeplőtelen Szűz tiszteletére vannak szentelve. A templom eredeti orgonája 1733-ban készült, a mai 18 regiszteres orgonát 1916-ban építették Heffer műhelyében. Régi óráját 1673-ban készítették, 1863-ban Nagykanizsán újat vásároltak helyette és 1999-ig működött, amikor új elektromos órával látták el a templomot.

A települést és Szent Márton egyházát 1334-ben említik először abban a feljegyzésben, melyet Ivan zágrábi főesperes a zágrábi káptalan helyzetéről írt. A templom pontos helyéről, építési idejéről, építési anyagáról, formájáról nincs információ. Ivan Pfeifersberg plébános beszámol arról, hogy a mai templom építésekor sírkövet találtak, mely azt a helyet jelölte, ahol 1484-ben kápolnát építettek. Ennek a kápolnának a bővítéséből lett később plébániatemplom. A plébános azt is elmondja, hogy ezt a követ odaadták az építőknek, hogy a sekrestye bejárata mellett a templom falába építsék be.

A falu 1435 és 1445 között Tallóczi Matkó horvát bán birtoka volt. 1543-ban említik Weisethurm és Weisenburg néven említik erősségét, mely a török elleni védelmet szolgálta. 1552-ben teljesen elpusztította a török, a várnak nyoma sem maradt. A települést 1603-ban említik először "Wirie" néven a horvát szábor jegyzőkönyvében. 1680-ban 317 házat és 1775 lakost számláltak itt. 1735-ben a település nagy részét tűz pusztította, melyben a templom is leégett. Ezt az 1738-as egyházlátogatás is megerősíti, leírva hogy a templomból csak falak maradtak. Mihovil Igrečić plébános a romos templomot nemsokára újjáépíttette. Erre emlékeztetett a bejárat feletti 1764-es évszám az újraszentelés dátuma. (Wikipedia)