Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

BátonyterenyeMagyarországNógrád megyeNógrád vármegye - Pusztatemplom, Felsőlegyend

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép
  • Szállás

Bátonyterenye (Nagybátony) - Felsőlegyend, pusztatemplom

Bátonyterenye részét képező Nagybátony keleti végétől keletre kb. 1 km-re fekszik a völgyben Felsőlengyend településrész. Innen kb. 300 méterre északra, az "Egyház magasa" nevű dombsor egyik keleti, 320 m tszf. magasságú dombján található a térképeken romjelzéssel is jelölt Felsőlengyendi Pusztatemplom.

Az itt lévő templomrom területén az 1930-as években Jankovics József helyi földbirtokos végzett „ásatásokat”, de annak eredményeiről nem maradtak fenn információk. A szájhagyomány szerint templomi kegytárgyakat és török fegyvereket találtak, noha a feltárások anyagát saját szemével nem látta senki.

1952-ben Patay Pál a helybéliektől embercsontokat és egyéb leleteket gyűjtött be. A területen helyszíni szemlét Baranyai Béláné tartott még ugyanabban az évben. A templomot román stílusú félköríves apszissal rendelkező templomnak határozta meg. Jelentésében leírta, hogy a ma is álló nagybátonyi római katolikus templomot a FelsőLengyendi pusztatemplom anyagából építették 1735-ben. A helyszínen vázlatot készített a még álló alapfalakról.

Fél évszázaddal később Paszternák István, Báthori Gábor és Majcher Tamás végzett helyszíni szemlét a lelőhelyen, melynek eredményeként Majcher Tamás az évtizedekkel korábban tévesen megjelölt helyszínt pontosította. Egyidejűleg rögzítette, hogy a lelőhelyet magába foglaló domb déli oldala mesterséges kialakításúnak tűnik, s hogy a domblábon körbefutó mélyedésről ugyanakkor nem dönthető el jelenleg, hogy földút nyoma, vagy egy kisebb árok sánccal. A domb északi oldalán, a kis összekötő földnyelven látható sekély horpadásról szintén nem tudta eldönteni, hogy természetes képződmény, betöltődött árok vagy út nyoma. 2008-ban Majcher Tamás és F. Romhányi Beatrix vezetésével ásatásokat végeztek a Pusztatemplomnál. Ennek keretében csak a templom falai kerültek felmérésre, a templom környezete nélkül. A templom körül az egykori körítőfal nyomai több helyen mutatkoztak.

Az eredetileg Heves megyéhez tartozó Lengyen(d) oklevelekben 1217-től szerepel. 1277-ből már vannak adatok a templomról és egy bizonyos Ulrik nevű őrszerzetesről, ami arra utal, hogy várszerű egyházi építmény lehetett. Az erődítettséget igazolhatja, hogy őrszerzetes csak várszerűen erősített helyen tevékenykedhetett. Az itt álló Szent Györgyről nevezett egyházat megbízható írásos forrás először 1332-ben említi.

A középkorban még népes Lengyend falu, amely nógrádi várföld volt. Szt. Györgyről nevezett templomát 1332-ben említik. 1555-ben hódolt be a töröknek. A szájhagyomány szerint a templom körül csatározások folytak, azt is mondják, hogy a templom kriptájába magasrangú török tisztségviselőt és katonát is eltemettek. A török hódoltság korában Lengyend  pusztává lett, templomából csak romok maradtak. A török kiűzését követő 1700-as években az elnéptelenedett település temploma elvesztette jelentőségét. Az akkori földbirtokos nem törődött vele, végül a romos templomot 1735-ben lebontották. Köveit felhasználták a ma is meglévő nagybátonyi templom építéséhez.

A templomrommal kapcsolatosan egyrészt a korábbi ásatások eredményeinek közzétételére volna szükség, másrészt további kutatások szükségesek a körülötte feltételezett erődítményre utaló terepjelenségek pontosításához.

Források:

Nováki Gyula – Feld István – Guba Szilvia – Mordovin Maxim – Sárközi Sebestyén:
Nógrád Megye Várai az őskortól a kuruc korig
Magyarország várainak topográfiája 4. kötet

Sulinet - Bátonyterenye, Épített örökségünk

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 47° 58.187 (47.969788)
K 19° 51.403 (19.856718)

Információk: A napjainkban Bátonyterenye részét képező Nagybátony keleti végétől keletre a völgyben fekszik Felsőlegyend településrész. Innen párszáz méterre északra, az "Egyház magasa" nevű dombsor egyik keleti, dombján található a térképeken romjelzéssel is jelölt felsőlengyendi Pusztatemplom.

Nagybátony településrészt a "Piros" túrajelzésen elhagyva kb. kb. 1 km megtétele után, a nyergen a műútról balra nyíló földúton térhetünk le a templomdombhoz, melynek előterében vadetető található, vadászlessel.

A helyszín területe a nagy fáknak köszönhetően minden évszakban áttekinthető.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció