Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sveti Filip i JakovHorvátországDalmáciaDalmácia vármegye - Rogovo (Dvorine)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Sveti Filip i Jakov (korábban Filipjakov), Rogovo

A rogovói udvarház téglalap alaprajzú falai a Sv. Filip i Jakov-Sikovo út mentén állnak. Az udvarház mérete 29x21 méter volt, az északkeleti sarkán található kastéllyal. Valószínűleg a bencés apátság építette a Rogovón a 11. században. Az udvarház, mely lakó és gazdasági célokat egyaránt szolgált, virágkorát a 14. században élte. A törökök bevonulásával lebontották, majd a 16. század végén kibővítették a török őrség és a vámház számára. A falak helyenként 3,00 m magasságig állnak. A feltárások során megtalálták az egykori válaszfalak alapjait, valamint a késő középkori kerámiák sokasága került elő.

Sveti Filip i Jakov helyén már az ókorban kis liburn település állt, melynek szárazon rakott falmaradványai ma is láthatók. Az innen származó régészeti leletek pedig a biogradi múzeumban találhatók. E terület jelentőségét Biograd királyi városának közelsége jelentette, melynek birtoka volt abban az öbölben ahol a mai település fekszik. A mai Szent Rókus templom körül feküdt Rogovo falu és Dvorine erődje. Maga a templom eredete a római korra nyúlik vissza, így a Tengermellék középkori építményei között is ritka kivételt képez. Rogovótól a partra vezető legrövidebb úton állt egy kis középkori templom, melyet Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szenteltek. A későbbi település erről a rogovói apát által építtetett kis templomról kapta a nevét. Az apát címere a templom kapuzatán ma is látható. A rogovói apátság a településtől északkeletre fekvő mezőn állt és a török háborúk idején pusztult el. Az erődített apátsági épületeket pincéivel, olajpréseivel és az apátsági templomot az írott források már a 13. századtól említik. A település mai neve a 15. században fordul elő először írott forrásban “San Filip e Giacomo di Rogovo” alakban, ekkoriban még Rogovo kikötőjeként (Molum Rogoue) tartották számon. Ezt a területet még IV. Krešimir horvát király adományozta a 11. században a biogradi Szent János bencés kolostornak. A település mai magja a 16. és a 17. században keletkezett. A régi településmag bejáratánál áll a „Kaštel”, az apátsági vár maradványa, melynek falába az egyik rogovói apát Domenico Grimani sírköve (1496.) látható befalazva. A török háborúk idején a települést több támadás is érte. 1580-ig a település megerősítéséig a lakosságnak gyakran kellett menekülni. Végül a kandiai háború idején (1645 és 1647 között) a Leonardo Foscolo vezette velencei hadak rombolták le. (Wikipedia)

GPS: É 43° 58.320 (43.972000)
K 15° 26.328 (15.438800)

Információk: Sveti Filip i Jakov helységet Zárától délre a tengerparti úton közelítjük meg. A rogovói várkastélyhoz a helység közepén fordulunk ÉK-i irányba. A várhely közvetlenül az út mellett található. Aki meglátogatja ezt a várhelyet, annak érdemes az úton még tovább menni és megnézni a 12. századi templomhoz is.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Fotóink elérhetőek vászonképen!