Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Jeszenicza - JesenicaHorvátországDalmáciaDalmácia vármegye - Drachevacz (Dračevac)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Jasenice, Dračevac vár

A település nevét a kőrisfáról (jasen) kapta, mely egykor nagy számban nőtt a település környékén. Területe már nem sokkal a szláv betelepülés után a 9. században lakott volt. Ezt bizonyítja Rovanjska nevű településrészének Szent György temploma, amely a szakemberek szerint a 9. és a 11. század között épült. A Velebit alatti települést és plébániáját a 11. században IV. Krešimir horvát király egyik oklevelében említik először, mint a rabi és a nini püspökség határán fekvő területet. Ezt a vidéket mindig is katolikus horvátok lakták. Előbb a Horvát Királyság, majd a 12. századtól a Magyar Királyság része volt. A korabeli egyházi okiratok szerint plébániaája 12. században a legszentebb Szentháromság titulusát viselte.

1409-ben Dalmácia többi részével együtt Nápolyi László magyar ellenkirálytól megvásárolta a Velencei Köztársaság. A velenceiek a község déli részén emelkedő hegyen felépítették Dračevac várát, mely a 18. századig állt és a térség legfontosabb erődje volt. 1463-ban a török elfoglalta Boszniát, majd 1482-ben Hercegovinát is. Ettől kezdve ez a terület a török állandó támadásainak volt kitéve. 1527-ben elesett Obrovac is, ettől kezdve a mai Jasenice területén húzódott a velencei-török határ. Egy, a ciprusi háború után 1576-ban kelt dokumentumból kiderül, hogy ekkorra már a Novigradi-tenger északi partvidéke és a Zrmanja szurdoka is török uralom alatt állt. Ebben a mai Jasenice területén Modris (Modrič), Ravanska (Rovanjska), Dracevacz (Dračevac) és Gassenizt (Jasenice) települések találhatók. A török közigazgatásban a község területe a Klisszai szandzsákhoz tartozott. A Zenggtól a Zrmanja torkolatáig terjedő terület benne Jasenice vidékével 1647-ben a kandiai háború idején szabadult fel a török uralom alól és Habsburg uralom alá került. Velence azonban már kezdetektől fogva mindent megtett e terület megszerzése érdekében. Erre jó alkalom kínálkozott a moreai háború (1684-1699) idején, melynek során 1693-ban velencei kézre került Dračevac vára és vele együtt a mai község területe. Egy évvel később 1694-ben azonban a császári erők kiűzték a velenceieket Dračevacról.

A sok éves viszályt végül a karlócai béke zárta le, mely a mai község területének nagyobb részét Jasenicével együtt Velencének adta. A terület 1797-ig volt a Velencei Köztársaság része. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján 1809-től a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta. (Wikipedia)

GPS: É 44° 14.184 (44.236401)
K 15° 33.066 (15.551100)

Információk: Jesenice települést a Zágráb-Zára autópályáról közelítjük meg. A pályát maslenica lejárónál hagyjuk el, majd D.-i irányba fordulunk. 1,5 km után az 54-es útra térünk és K.-i irányba megyünk 2,5 km-t. A nagyívű jobb kanyarban térünk le É-i irányba, majd ÉNy.-i irányba fordulunk Vulica dolac kis település felé. Ahogy az út DNy.i irányba fordul leparkolunk. Innen már jól látható a várhegy, már csak a földutat kell követni amíg a várterületre érünk. A figyelmeztető táblák fel nem robbant lövedékeket jeleznek, de a terepviszonyoknak megfelelően, a sziklás talajon, minden idegen tárgy látható lenne.(2015)

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Fotóink elérhetőek vászonképen!