Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Modrafalva, Lipóc - Éleskő

Modrafalva, korábban Mudrócz (Mudrovce) község, Kassától 24 km-re ÉK-re, az Eperjes-Tokaji-hegység északnyugati oldalánál fekszik. A vár a településtől 2,2 km-re ÉK-re, a Kostoliansky-patak déli partja fölé meredeken emelkedő hegygerincen található. A falu keletkezése a 13. század végére feltételezhető, bár első írásos említése csak 1406-ban történik „Modrafalua” néven. A létrejöttét a közeli Lipóc - Éleskő várának köszönheti, mivel annak szolgálófaluja lehetett és a lipóci uradalomhoz tartozott. A lipóci uradalmat még  Aba nembéli Sükösd fia Demeter vette meg IV. Bélától és Kálmán hercegtől 1229-ben.

Lipóc, eredeti nevén Éleskő várát az Aba nemzettségből származó Demeter fia Sándor, a Necskeiek őse építtette feltehetően a tatárjárást követően. Első említése egy 1282-ben keltezett birtokfelosztás kapcsán történik. 1311-ben Aba nembéli Sándor fiai, Demeter, Miklós és Sándor osztoztak meg a szintén Aba nembéli Péter fiaival a családi birtokokon. Éleskő vára ("Castro Eluskw") Sándor comes fiaié lett.  Azonban az egyezséget Péter fiai nem tartották be és elfoglalták Lipóc várát a Sándorfiaktól.

A rozgonyi csata (1312) után, Nekcsei Demeter, I. Károly király tárnokmestere visszaszerezte a családnak és egy János nevű várnagyot nevezett ki az élére. Demeter halála után Nekche-i Miklós fia Denk örökölte a birtokot. 1340-ben Dörögdi Kilián fia András a lipóci alvárnagy. 1377 szeptember 14-én  Lipóc várában kiadott oklevele szerint I. (Nagy) Lajos király itt tartózkodott. 1391-ben Nekche-i Sándor fia Zsigmond és Treutul Miklós macsói bán örökösödési egyezséget kötöttek.

1403-ban a Luxemburgi Zsigmond elleni lázadó Nekcsei Zsigmondtól a király elvette birtokait. Ezt követően került adományként Dobi Péter és Vajdai Miklós birtokába, majd a Vajdai-ág kihalását követően a Dobiak lettek teljes urai. A huszita időkben 1440 körül a cseh Griska csapatai foglalják el és csak a husziták kiszorítását követően kerül valamikor 1490 előtt Zbugyai István, majd 1498-ban az özvegyének a birtokába.

Tőle zálogként került először a Szapolyai, majd a Perényi családhoz. 1514-ben Keczer Abrosius (Ambrus)  és Ferenc zálogba vették őseik Lipóc várát 2150 forintért Perényi Imre nádortól. 1519-ben a Perényiek és Báthoriak örökösödési szerződést kötöttek, melyben Perényi birtokként sorolja fel Lipóc várát. Ez után valamikor az Aba nemzetségből származó lipóci Keczer család kezére került.

1536-ban János király csapatai elfoglalták a Ferdinánd-pártiaktól Kassát, majd ezt köetően megkezdődött a környék hódoltatása. Ennek egyik mozzanata volt  Lipóc várának elfoglalása. II. Ferdinánd későbbi leveléből ismert, hogy Keczer Ambrus a vár védelmében esett el. Örököse Keczer András, Fráter György parancsára kapta vissza az ostrom során feltehetően jelentősen megsérült várat. Ezt követő sorsáról nem sokat tudunk, 1585-ben már csak romként említik, azonban egyes források csak 1591-re teszik végső pusztulását. Utolsó írásos említése mint lerombolt vár 1629-ből származik. Divald Kornél a 20. század elején járva be a helyszínt és "Bokrok közé vesző jelentéktelen fal maradványok"-ról ír a Kecerlipócról szóló munkájában.

A vár a Kostoliansky-patak völgye fölött emelkedő hegygerincet foglalja el, melynek tszf. magassága 524 méter. A várhegy a patakvölgyhöz képest 45 méter magasra emelkedik. Az erődítés elővédekkel számított teljes területe 130 x 65 méter. A központi plató méretei 35 x 8-15 méter, melyet egykor kőfal körített. Ebből a gerincélen érzékelhetők kisebb faltöredékek.

A plató keleti részén egy 8-10 méter átmérőjű mélyedés mutatkozik. Talán egy torony állhatott itt, de a szlovák kutatók között nincs közös nevező ebben a kérdésben, miután csak nagyon csekély faltöredék érzékelhető. A központi részen egykor létezett egyéb épületekre is csak feltételezések születtek.

A gerincen a plató alatti alacsonyabb szinten mind a keleti, mind a nyugati oldalon terasz látható. A szakemberek a nyugati terasz irányából feltételezik a vár bejáratát, melynek felszínén napjainkban építmény nyoma nem mutatkozik. A keleti teraszt viszont egykor fal kerítette, melynek lekopott csekély részletei még most is érzékelhetőek.

A hegygerincen álló központi platót és a teraszokat, szabálytalan alaprajzú külső várfal övezte az északi erősen meredek oldal kivételével. Itt nem volt szükség további védelem kialakítására. A külső várfal keleti része előtt, egy 10-12 méter átmérőjű, sokszög alakú elővéd látható, amelyet árok választ el a keleti külső várfaltól. Szerepe feltehetően a keletről a várba nyugati irányba felvezető út megfigyelése és védelme lehetett. A helyszín átfogó kutatására eddig még nem került sor, így Éleskő vára még sok információt adhat számunkra a jövőben.

Összeállította Keserű László, 2025

Felhasznált források:

Michal Slivka-Adrián Vallašek: Hrady a hrádky na východnom Slovensku - 1991
Plaček–Bóna: Encyklopédia slovenských hradov. Bratislava - 2007
Karczag Ákos–Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei - 2018
Szöllősi Gábor: Modrafalva Éleskő vára, Várlexikon - 2025
Keserű László: Modraflava: Lipóc, Éleskő - Terepbejárási feljegyzések - 2025 www.varak.hu
Sáros régió várai: https://www.regionsaris.sk/hu/historia/a-lipovec-modrafalva-i-var/
A lidar képrészlet és méretezés: https://www.freemap.sk/