Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Narda - NahringMagyarországVas vármegyeVas történelmi vármegye - Földvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Narda vára

Narda neve először Villa Nerde alakban jelenik meg a pornói ciszterci apátság birtokát leíró oklevélben, majd 1322-ben Narrad, 1333-ban Nerada formában is rögzítik. Mai alakját – Narda – már a XIII. századi iratokban olvashatjuk. Ez a forma a XIV. század második felétől állandósul, s ekkor már a falukettőződés is nyomon követhető, Kis- és Nagy- előtaggal való megkülönböztetéssel. Az etimológiai értelmezés szerint „Narda” szláv személynévből keletkezett magyar névadással: a cseh Nerada és Neroda, valamint a lengyel Nieroda személynevekkel egy tőről fakadhat. Ebből következtethetünk arra, hogy a honfoglalás előtt szlávok lakták a települést.

A honfoglaló magyarság Szent László koráig szervezi a határ őrizetét. A gyepűrendszer jellegzetessége volt, hogy a védelmi vonalon túl az országhatár lakatlan senki földjeként, többnapi járóföldre való szélességben segítette az ellenség távoltartását. Ezt a senki földjét nevezték gyepűelvének.

A határt idővel mesterséges védelmi rendszerrel (földhányásokkal, árkokkal, gátakkal, fatorlaszokkal, sövényekkel) is megerősítették. A gyepűk egyre kijjebb tolódtak, ahogy a korábban lakatlan területen egyre többen letelepedtek.

A határvédelmi rendszer fenntartása a király feladata volt. A határ őrizetére specialistákat, egy-egy feladatra szakosodott csoportokat telepített le a határ mentén. Több beszédes településnév őrzi az egykoron speciális feladatokat ellátók emlékét. A fegyveres őrzés a lövők feladata volt. A lövők, azaz íjászok néhány kutató véleménye szerint besenyők, mások szerint székelyek voltak. E kérdés tisztázását a történészekre hagyva megállapíthatjuk, hogy Narda közelében nemcsak Lövő nevű települést – Horvátlövőt és napjainkban Ausztriában a vele szomszédos Németlövőt – találunk, hanem Csatárt is. Csatár nevével kapcsolatban Schwartz Elemér kifejti, hogy egy XIV. századi – egy 1333. évi – adat: a „Populi de Chathar” – arra enged következtetni, hogy itt csoportosan telepedtek le királyi emberek, s a névből következtetve pajzskészítőkre gondolhatunk. Ugyancsak az egykori katonatelepre utal Keresztes, a mai Vaskeresztes neve: Schwartz szerint esetleg II. Endre korában találhattak itt otthonra keresztes vitézek.

Nemcsak a határ védelmébe telepítettek le csoportosan specialistákat, hanem a királyi várszervezet eltartására szolga jogállású népességet, azaz várnépet helyeztek el egy-egy településen. Ilyen speciális feladatot végeztek például a hodászok, azaz a hódvadászok is: a Rohonc melletti Ó-Hodász és Városhodász (ma: Althodis, Stadthodis Ausztriában) településnév is erre utal.

A Pinka menti királyfalvak nagy száma feltűnt az itt élőknek is, a néphagyományban igen kedvelt király, Mátyás alakjához kötötték az eredetmondát. Lássuk Schwartz Elemér tolmácsolásában:

„Mátyás király legszívesebben a Vashegyen (Eisenberg) vadászott s ezért hatalmas lovagvárat, (Hollókő, Burg, Óvár) építtet a hegy lábánál. Udvara Várújfalun, Woppendorfon, tulajdonképpen Wappendorfon volt. Az itt lakó apródok akkor, amikor a király megérkezett, magukkal vitték Hollókőre a címereket (Wappen) s ezekkel kezükben udvari szolgálatot teljesítettek.

A király megérkezte után egy napig pihenni szokott s harmadnap nagy kísérettel vadászatra indúlt. Ilyenkor hozzácsatlakoztak a pajzsvivők Ober- és Unter-Schildingből (Felső- s Alsócsatár), majd pedig a legjobb vadászok Schützenből (Német-, Horvátlövő), hogy vele együtt tartsanak Wildheim-(Ober-, Unter-Bildein) és Höllbe (Höhle!), ahol rengeteg vad tanyázott. De tovább is kalandoztak, mert Eberau és Pernau (Bärenau) vidékén vaddisznók és medvék garmadában voltak.

Mátyás kitünő vadász volt s ezért egy-egy ilyen vadászat után szekérszámra feküdt a vidéken az elejtett vad. Hogy a lakosságnak haszna legyen belőle, az értékesebb bőrű vadat elküldte Wintenbe, hogy ott lefejtsék s cserzés után értékesítsék (aufwinden).”

A fentiek mellett további várföldeket sorolhatunk fel Narda környékéről: Dozmat, Szinese, Csejke (ma: Schauka, Ausztria). Magának településünknek a lakossága is a várföld népeihez tartozott az Árpád-korban.

A Szent István király által alapított várispánságokhoz tartoztak katonai intézményként akkoriban a földvárak. A hozzákapcsolt népesség a várnép, ez elsősorban katonáskodott. A várbirtok, várföld magyarul azt is jelentette, hogy a királyi birtok egyik típusaként az a megyei várispánsághoz tartozott. Vagyis Narda addig, amíg a király el nem ajándékozta, Vasvár tartozéka volt. De – mint jeleztük – ezt megelőzően az óvári várispánság része lehetett.

Várnép lakta tehát Nardát a XIII. század derekától a XIV. század első negyedéig, mindaddig, míg a király el nem adományozta ezt a birtokát. I. Károly király Óvári János (Iohannis de Owar) Mychael, Nicolaus, Mykuna, Stephanus, Johannes nevű öt fiának adja 1322. szeptember 12-én kelt oklevelében Narradot, minden hasznával és tartozékával.

Kérdés, vajon csupán elírásnak tekinthető-e a településnév itt feltűnő formája. Ha nem, akkor még eddig nem ismert szálakon kellene kapcsolatot keresni Narad ispánhoz, akinek abaújvári birtokokat adományozott bíráskodási kiváltsággal II. (?) Béla király 1153-ban kelt oklevelében. Mivel Narad német ember volt, egy másik etimológiai okfejtést is meg lehetne fontolni – természetesen csak abban az esetben, ha nevezett Narad ispánnak volt köze e településhez –, mégpedig azt, amelyik az ófelnémet Nerde vagy a középfelnémet Narde/Narda szóra vezeti vissza a nevet. (Ebben az esetben a görög–latin nardos-nardus szó átvételéről beszélhetnénk, ami azt az illatos növényt jelenti, amelynek az olaja a Bibliából is ismert.)

A Narrad alaknak van azonban egy sokkal egyszerűbbnek tűnő magyarázata is: a -d kicsinyítőképzővel toldották meg az alapváltozatot. Ha csupán betűtévesztésre gyanakodunk, akkor viszont mindkét okfejtést elvethetjük. Annyi bizonyos, hogy Nardát „possessionem nostram castrensem”-nek, azaz „várföldünknek” nevezi I. Károly király, amikor az Óvári családnak adományozza.

A közelmúltban beazonosított és felmért nardai földvárat a régészeti megfigyelés alapján Árpád-korinak nevezhetjük, a királyi adományozás idején már akár egy évszázada állhatott. Alapterülete nagyjából a Sorkifalud határában feltárt Zalak várával egyezik meg. Vertikálisan, tehát magassági viszonyait illetően azonban a nardai sokkal közelebb állhat az eredeti állapotához, mint a zalaki. Évszázadokig ugyanis erdő oltalmazta az időjárás viszontagságaitól s így a gyors, erőteljes eróziótól. Míg a zalaki vár dombja csupán harminc centiméterre emelkedik ki a felszínhez viszonyítva, addig a nardai mintegy százötven centiméterre; a zalaki árka negyven, a nardaié százhúsz centiméter mély. (Az árok főleg a keleti részen maradt meg, a többit elszántották.)

Ugyan a várat a falu belterületétől délre, a Kis-telek-erdő szélén, egy domboldalon építették, az Árpád-kori kisvárak sík vidéki – egészen pontosan ártéri – típusába tartozik. Ezek zömmel az ország nyugati felén találhatók: alaprajzuk a mértani körhöz közelít. Bár zömükben földesúri magánvárak voltak, a nardai – királyi birtok lévén a település – királyi vár volt, s ekképpen a nyugati gyepűrendszer tagja. Ugyan nardai várnak nevezzük, de feltételezhetjük, hogy annak idején egy másik településhez tartozott vagy legalább más néven volt ismert, mert a jelenlegi nardai templom, amely XVIII. századi átépítése a XIII. században épült templomnak, egy kilométernél is messzebb van a földvártól. Ez a korszakban nem megszokott. Ugyanakkor a terepviszonyokat szemlélve védelmi funkciót elsősorban itt tölthetett be. Még világosabban kitűnik ez akkor, ha az innen délkeleti irányban mintegy négy kilométerre található Óvárhoz viszonyítjuk az elhelyezkedését.

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/narda-C18E/ispansag-a-pinka-volgyben-C1BB/

 

 

GPS: É 47° 13.699 (47.228317)
K 16° 27.803 (16.463381)

Információk: a várat a zöld "L" turistajelzésen kereshetjük fel, Narda déli részén.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció
Ajánlott látnivalók
Gornja Vrbova vár
SkrabutnikGornja Vrbova vár
Ó-Kolozsvár
KolozsvárÓ-Kolozsvár
Keresési előzmények
Narda - Földvár