Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

ParádMagyarországHeves megyeHeves vármegye - Veresvár, Vörösvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Veresvár (Vörösvár)

A Veresvár (Vörösvár) nevű hegy közvetlenül a Parád keleti részét képező Parádfürdő felett, a településtől délre emelkedik (tszf. 366,5 m). Nyugati oldala alatt az Ilona-patak folyik. Önálló hegy, oldala körös-körül igen meredek. A vár a legmagasabb hegytetőt foglalja magába. Alakja hosszúkás, déli, csúcsban végződő vége felé lejt. Hossza 40, legnagyobb szélessége 15 m. Észak felé rövid, enyhébb lejtő folytatódik, erről az oldalról 10 m széles, 3–3,5 m mély árok védi, külső oldalán sánccal. A sánc a vár keleti és nyugati, hosszanti oldala alatt, 4–5 méterrel alacsonyabb szinten terasz alakjában folytatódik. Közülük a nyugati oldalon lévő alig 1,5 m széles. A terasz a várat körbe futja, a déli csúcs alatt 10 m hosszú egyenes szakasza van. Utóbbi alatt, további 10 méterre még egy,de elmosódottabb terasz zárja le a várat a dél felé lejtő hegygerinc felől. Az egész várat jól áttekinthető erdő borítja.

A várat több helyen említik, de csak Dénes József írta le a sáncokat 1990-ben és mérte fel vázlatosan a várat. A vár területéről a megbolygatott részeken kora Árpád-kori kerámiatöredékeket említ. Legutóbb Nováki Gyula foglalta össze a várra vonatkozó adatokat, amikor az általa 1993-ban készített felmérését is közölte.

A várra vonatkozó történeti adatokat nem ismerünk. A területén fellelhető cseréptöredékek alapján a vár középkori eredete valószínűsíthető.

Források:

NOVÁKI GYULA – BARÁZ CSABA – DÉNES JÓZSEF – FELD ISTVÁN – SÁRKÖZY SEBESTYÉN HEVES MEGYE VÁRAI AZ ŐSKORTÓL A KURUC KORIG Magyarország régészeti topográfiája - 2. kötet - Heves megye - 2009

FÁY A., 1819. 4.; BARTALOS GY., 1909. 436.; PÁSZTOR J., 1912. 234.;
PÁSZTOR J., 1933. 9.; VK. I. (1975.) 128.
NOVÁKI GY., 1997. 16. ak róla.
DÉNES J., 1998. A Mátra-hegység Árpád-kori várai.

 

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 47° 55.193 (47.919884)
K 20° 3.437 (20.057283)

Információk: A vár helyileg jelzett turistaösvényen a Ilona-völgy kapujától közelíthető meg legkönnyebben. A kapu előtt célszerű parkolni, majd a műút hídján átkelve, balkéz felé kezdődik a fehér alapon piros várat ábrázoló jelzéssel ellátott túraút. A jelzést követve kb. 30 perces túrával lehet a jó állapotú sáncmaradványokat megközelíteni.

Várak.hu mobil applikáció