Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Veresvár (Vörösvár)

A Veresvár (Vörösvár) nevű hegy közvetlenül a Parád keleti részét képező Parádfürdő felett, a településtől délre emelkedik (tszf. 366,5 m). Nyugati oldala alatt az Ilona-patak folyik. Önálló hegy, oldala körös-körül igen meredek. A vár a legmagasabb hegytetőt foglalja magába. Alakja hosszúkás, déli, csúcsban végződő vége felé lejt. Hossza 40, legnagyobb szélessége 15 m. Észak felé rövid, enyhébb lejtő folytatódik, erről az oldalról 10 m széles, 3–3,5 m mély árok védi, külső oldalán sánccal. A sánc a vár keleti és nyugati, hosszanti oldala alatt, 4–5 méterrel alacsonyabb szinten terasz alakjában folytatódik. Közülük a nyugati oldalon lévő alig 1,5 m széles. A terasz a várat körbe futja, a déli csúcs alatt 10 m hosszú egyenes szakasza van. Utóbbi alatt, további 10 méterre még egy,de elmosódottabb terasz zárja le a várat a dél felé lejtő hegygerinc felől. Az egész várat jól áttekinthető erdő borítja.

A várat több helyen említik, de csak Dénes József írta le a sáncokat 1990-ben és mérte fel vázlatosan a várat. A vár területéről a megbolygatott részeken kora Árpád-kori kerámiatöredékeket említ. Legutóbb Nováki Gyula foglalta össze a várra vonatkozó adatokat, amikor az általa 1993-ban készített felmérését is közölte.

A várra vonatkozó történeti adatokat nem ismerünk. A területén fellelhető cseréptöredékek alapján a vár középkori eredete valószínűsíthető.

Források: