Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Tengerfehérvár - Biograd na MoruHorvátországDalmáciaDalmácia vármegye - városerődítés

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Tengerfehérvár (Biograd na Moru)

Biograd a horvátok letelepedése után alapított település, amely a horvát államhatalom megszilárdításával az ősi Sidraga megye székhelye lett. 

Bíborbanszületett Konstantin említi először a birodalom kormányzásáról írt munkájában. Feltehetően az antik Blandone helyén keletkezett. 1000 körül a horvát trónharcok idején II. Baszileiosz bizánci császár elfoglalta, önkormányzatot adott neki, élére priort állított és a Velencei Köztársaság felügyeletére bízta, de 1018-ban III. Krešimir horvát király visszafoglalta és ekkor lett a Horvát Királyság székvárosa. A következő századokban még többször gazdát cserélt. 1059-ben IV. Krešimir horvát király püspökséget és Szent János tiszteletére bencés kolostort alapított itt. 1069-ben megalapította a Szent Tamás bencés apácakolostort is és adómentesség biztosításával gondoskodott az itteni királyi birtokok megműveléséről. 1097-ben Kálmán magyar király foglalta el, majd a horvát nemességgel kötött "pacta conventa" értelmében 1102-ben itt koronáztatta magát horvát királlyá. Biograd felemelkedése azonban szálka volt Zára és Velence szemében, melyek megkísérelték ezt kihasználni egymás kárára. 1115-ben Velence elfoglalta, de II. István magyar király visszafoglalta. 1125-ben a velencei flotta Domenico Michieli dózse vezetésével újra elfoglalta, kifosztotta és lerombolta, lakói Skradinra, Šibenikre és a környező szigetekre menekültek. A bencések ekkor alapították meg a csatorna túloldalán Tkon mellett a ćokovaci Szent Kozma és Damján bencés apátságot. A bencés nővérek Zárára, a püspökség pedig Skradinra települt át, mert ez a város a püspökség akkori határain belül helyezkedett el. Így jött létre a skradini püspökség.

Amikor 1202-ben a keresztesek elfoglalták Zárát a zárai menekültek Biograd romos falai közé mentek és megalapították "Jadera Nova" várost, amelyet Zárába történt visszatérésük után az újjáépített Zárától való megkülönböztetésül "Zara Vecchiá"nak (azaz Ó-Zárának) hívtak.[4] Később Domald cetinai comes, majd a templomosok vránai perjelségének birtoka volt, akik a toplicai ciszterci apátsággal pereskedtek érte. 1229-ben elpusztult városként említik. Ezután a bribiri Šubićok tartományuraságának része, végül mint volt templomos birtok, a johanniták vránai perjelségének birtoka lett. 1409-ben László nápolyi király a többi dalmáciai várossal együtt eladta a Velencei Köztársaságnak, amely 1797-ig meg is tartotta. (Wikipédia)

GPS: É 43° 56.285 (43.938084)
K 15° 26.500 (15.441666)

Információk: Tengerfehérvár, Zárától délre elhelyezkedő tengerparti város. A történelmi emlékek az Óvárosban találhatóak. A városfal csekély része maradt meg, beépítve kerítésbe, épületbe.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Fotóink elérhetőek vászonképen!