Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Konyha - Kuchyňa, vár

Konyha (Kuchyňa) község, Malackától 15 km-re délkeletre, a Kis-Kárpátok nyugati oldalán fekszik. A falu első írásos említése 1206-ban történik. Konyha vára, amelyet meglehetősen későn, csak az 1980-as években fedeztek fel, a településtől kb. 3,5 km-re északkeletre, a Bučková-hegy délkeleti előterében emelkedő hegy, 418 méter tszf. magasságú csúcsán található. Az egykor tekintélyes méretű vár egyes részeinek ma már csak szerény maradványai láthatók. A helyet "Na vartě"-nak is hívják, miután a távoli kilátással rendelkező helyet őrhelyként használták a török fenyegetettség idején.

A várról történeti adatokat nem ismerünk, így építtetőjére és keletkezési idejére is csak a 13. századi birtokviszonyok alapján következtethetünk. 1291-ben Kunch fia Depreht (Dětřich) pozsonyi villicus tűnik fel Konyha birtokosaként, amelyet már IV. Béla adománya óta tulajdonolt. A tatárjárást követő várépítési hullám idejében, talán ő kaphatott engedélyt a királytól vár építésére.

A 13. és a 14. század fordulóján Konyha település és környéke a Szentgyörgyi (Bazini) család tulajdonába jutott. Mivel a szlovák kutatók, a vár területén eddig napvilágot látott leletek legkorábbi részét a 14. századra keltezik, ezért a vár építését a Szentgyörgyi családhoz kötik. A további leletek túlnyomó része a 15. századból és a 16. század első feléből származnak. A folyamatos lakottságot és kényelmet a 15. századból származó állat és növényi motívumokkal díszített kályhacsempe töredékek is mutatják.

A vár pusztulása valószínűleg a Szentgyörgyi nemzetség kihalása idejére (1543) tehető. Mivel ezt követően a birtokrészt Detrekő várának uradalmához csatolták és a várról nem tesznek említést, ezért feltételezhető az, hogy az már egy ideje elhagyatott rom lehetett.

Az erődítés a kelet–nyugati irányban, sarkantyú formában elnyúló hegygerinc nyugati végében helyezkedik el.
A vár sáncokkal számított teljes hosszúsága eléri a 165 métert, míg a legnagyobb szélessége a 70 métert. A sáncokkal és árokkal övezett belső várat, annak keleti előterében egy elővárként is tekithető, 15 x 12 méter védett területű, mély szárazárokkal és sánccal kialakított elővéd óvta.

A plató 45 x 17 méter nagyságú, ovális alaprajzú területének keleti és nyugati végén is négyzetes alakú torony csekély maradványai láthatók. A két torony közötti várudvart a plató északi és déli peremén húzódó fal kötötte össze, melyből álló szakasz már nem maradt. Az egykori falcsonk maradványok elszórtan, rengeteg kőtörmelékkel kiomolva a várhegy oldalában láthatók. A várudvaron jelenleg épületek nyomai nem láthatók, azonban középtájon van egy jól érzékelhető tereplépcső.

A belső vármagot az északi oldal kivételével, kettős sánc és árok övezi, melynek belső ive megközelítően 8 méterrel, míg külső íve további 7-8 méterrel lentebb fut. A külső sánc nyugati gerincre záródó, kb. 20 méter hosszú markáns ívén túl, másutt már csak teraszos képet mutat, jelentős kőtörmelékkel feltöltődve.

A várba a keleti gerinc iránya felöl az elővéden keresztül áthaladva, majd egy markás árkon átívelő fahídon lehetett eljutni. A belső vár keleti előterében, a sáncok vonalában két terasz is növelte a belső rész védelmét. Azt követően a belső vár kapuja, a keleti részen álló tornyon, vagy az észak, észak-keleti részen nyílhatott.

A vár területe javarészt tiszta és véd művei napjainkban jól áttekinthetőek. Átfogó régészeti feltárás még nem történt, így a vár számos titkot őriz, amelyre csak később kaphatunk válaszokat. A közelmúltban arra is fény derült, hogy a hegygerinc nyugati kiemelkedésén, alig 140 méterre a nagyvár keleti részétől, egy kisvár, vagy további elővár helyezkedik el. Ennek sánccal és árokkal övezett védett területe 23 x 17 méter. Kapcsolata a nagyvárral, még nem tisztázott. A kis erődítés létrehozásában fontos szerepe lehetett a gerinc keleti irányból való védelmének, illetve a várba az északi irányból felvezető út felügyeletének. Emellett ostrom várként való kialakítása sem kizárt.
 
Keserű László - 2025
 
Források:

Plaček–Bóna: Encyklopédia slovenských hradov - Bratislava, 2007
Michal Slivka - Miroslav Plaček -  Zvyšky stredovekého hradu nad obcou Kuchyňa - 1986
Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke - Budapest, 1987
Freemap.sk: Lidar részlet és pontos méretezés - www.freemap.sk
Keserű László: Konyha - Kuchyňa, vár és kisvár - Terepbejárási feljegyzések - 2025 www.varak.hu