Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sorostély templom

Szász lakossággal települt. A 13. században az egresi apátság birtoka volt. Kán László az 1300-as években elfoglalta, de Károly Róbert 1313 után visszaadta az apátságnak. Luxemburgi Zsigmond 1417-ben a Szász Universitas oltalma alá helyezte, Mátyás 1476-ban óva intette a csanádi püspököt, hogy a Szászföldből kiszakítsa, és 1485-ben megparancsolta, hogy adóit a Szászfölddel közösen fizesse. Báthory István 1492-ben újra eltiltotta a nemességet az adószedéstől a faluban, és Sorostély 1496-ban még a nagyszebeni polgármesternek fizetett adót. A csanádi püspök azonban a rákövetkező évben bekebelezte birtokai közé. Szapolyai János 1540-ben Majláth Istvánnak adta kölcsön. Ezzel kiszakadt a Szászföldből és betagozódott Fehér vármegyébe. 1626 után fejedelmi birtokká vált, majd a Teleki családhoz került. 1663-ban a tatárok, 1705-ben a kurucok égették fel. 1689 húsvétján itt rendezte meg Teleki Mihály azt a mulatságot, amelyen Donatus Heissler tábornok, császári parancsnok is részt vett, és amelyet Bethlen Miklós „Apafi, Teleki, Heiszler és Erdély torá”-nak nevezett.

Evangélikus temploma előzményét 1300 körül építették. Ezt később védőfallal kerítették körbe és védőtornyot építettek rá. A mai templomot 1880-ban, az erődtemplom összeomlása után emelték. Szárnyas oltára 1508-ban, Segesvárott készült.(Wikipedia)