Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

VasvárMagyarországVas megyeVas vármegye - Szentmihálydomb

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Vasvár, Szent Mihály-domb

Zágorhidi Czigány Balázzsal, a Vasvári Múzeum és a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény igazgatójával készített interjút a Martinus.hu, az egyházmegye portálja. Részletek az interjúból:

Vasvár településszerkezete sok mindent elárul a történelméről. A Szent Mihály-templom ugyan nem látszik, de az igen, hogy egy szép dombfokra építették. Maga a hely árulkodik az egykori templom kiemelkedő jelentőségéről. Vas megye középkori története írott forrásanyagának 80 százaléka itt keletkezett, hiszen a Vasvári Káptalan nemcsak egyházi intézmény volt, hanem hiteles hely, ami a mai közjegyzői intézménynek felel meg. Tehát mindenféle peres ügyről, adásvételről itt állítottak ki okleveleket. (...) szerencsére megőrződött ebből több mint háromezer középkori oklevél különféle gyűjteményekben. Ezeket az okleveleket egykor itt, ennek a templomnak a sekrestyéjében állították ki.

(...) az utat, ami ide felvezet, ma is Miseútnak hívják, pedig 5–600 éve nem volt itt istentisztelet. Nem tudjuk pontosan megmondani, hogy a templom mikor épült. (...) Annak idején a mi területünk a Győri Püspökséghez tartozott, a püspöki székhelytől legtávolabb eső egyik egyházi központ a Vasvári Főesperesség volt, amely Vas vármegye területének megfelelő egyházigazgatási egységként működött. Ennek elöljárója volt a vasvári főesperes, az ő személye körül alakulhatott ki a társaskáptalan. A székeskáptalan Győrben volt, de itt is működött egy társaskáptalan, amelynek alapítója feltehetően az egyik győri püspök lehetett, aki fontosnak tarthatta, hogy ezen a távoli vidéken is létesüljön egy egyházigazgatási központ. A káptalan korai története tehát a 11–12. században kezdődik, az írott a 13. században, és a nagy korszaka egészen a török időkig tartott. A vármegyéről nem tudjuk, hogy mikor települt át Szombathelyre, de a káptalanról igen, hiszen országgyűlési határozat született róla: az 1578. évi országgyűlés döntött arról, hogy a török fenyegetés miatt a Vasvári Káptalan költözzön át a védettebb Szombathelyre. (...) számtalan fontos iratot, a megye nemességének valamennyi jogbiztosító iratát itt állították ki, ezek másodpéldányát itt is őrizték, ezeket az iratokat kellett biztonságba helyezni. Ezek többsége ma is megvan Szombathelyen: részben az Egyházmegyei Levéltárban őrzött káptalani magánlevéltárban, részben a Vas Megyei Levéltárban elhelyezett hiteleshelyi levéltárban.

1578 tehát az a dátum, amitől számítva a Szent Mihály-templom, de Vasvár városa is pusztulásnak indul. (...) a 16. század végén még megerősítették a templomot, és katonaság is állomásozott itt, de amikor a városban lévő domonkos kolostort – amely négyszögletes, zárt alakzata miatt jobban megfelelt védelmi célokra – alakították át végvárrá, a katonaság elhagyta a dombtetőt. A kolostorerőd kiépítéséhez innen szállítottak köveket, tehát ekkor kezdték el bontani (...), még a 18. század közepén álltak a főfalak. Vasvár 1740 körül készült látképén ugyan romosan, de látható a templom, még párkány magasságig állnak a falak, és egy többszintes torony is áll. Sem a toronysisak, sem a templomtető nem volt már meg ekkor, de a falak jól azonosíthatók. A török korban Vasvár teljesen elpusztult. A 18. században indult meg a település újjáépítése, melynek során maguk a vasvári lakosok hordták szét a templom köveit különböző építkezésekhez.

(...) ha körbenézünk, nem látunk mást, mint a kibányászott alapfalárkokat, felettük pedig a bontás során keletkezett hatalmas törmelékréteget, amely néhol eléri a 2 méteres vastagságot is.

 (...) 1948-ban Járdányi-Paulovics István, aki a szombathelyi Romkert ásatásán dolgozott, a vasvári domonkos atyák hívására eljött Vasvárra, és itt is folytatott kisebb-nagyobb kutatásokat. (...) a kolostor kertjében egy középkori kemencét tárt fel, megvizsgálta az egykori gyógyszertár pincéit. A legjelentősebb ásatást a Szent Mihály-dombon, az egykori káptalani templom helyén végezte. Több helyen beazonosította a középkori falakat, ő is leginkább a kibányászott alapfalárkokat találta meg. Ásatási eredményei alapján felvázolt egy rekonstrukciós alaprajzot, amely egy jáki vagy lébényi típusú templomot mutat, három hajóval, két nyugati toronnyal, azaz egy klasszikus késő román típusú monostortemplomot.

A mostani ásatásnak az a célja, hogy egyrész hitelesítse Járdányi ásatásait, másrészt új régészeti megfigyeléseket tegyen, hogy ezek alapján hitelesebb alaprajzot lehessen rekonstruálni.

(...) készült egy talajradaros felmérés: a talajellenállás mérésével kirajzolódnak a felszín alatti rétegek különféle minőségei, jól elválik az eredeti agyagos alaptalaj a törmelékes feltöltéstől. A mérések során kirajzolódott egy háromhajós templom, tornyoknak viszont nem mutatkozott egyértelmű nyoma. Az első ásatási évadnak az volt a fő célja, hogy a tornyok helyét és létét próbáljuk igazolni. Most, két hét alatt addig jutottunk, hogy a tornyok és az alapfalak találkozásának helyét ástuk meg. A tornyok feltételezett helyén nincs jelentős kiugrás a templom falsíkjából, mint Jákon vagy Lébényben; az északi és a déli fal is egyenes, legfeljebb egy-egy támpillér tagolja. Igaz, e vaskos falak tarthattak akár tornyot is, de nem abban a formában, ahogy Járdányi feltételezte. A mostani eredmények és a régi ábrázolások alapján van egy egyelőre még bizonytalan feltevés, hogy a templomnak nem két, hanem egy tornya volt, valahol az északnyugati sarkon. Jövőre e kérdés vizsgálatával folytatjuk a kutatásokat.

A templom kutatásának újraindítása 2017-ben vetődött fel, amikor a káptalan első birtokösszeírásának 800. évfordulójára emlékeztünk. Ekkor készítették a talajradaros felmérést a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének munkatársai; ekkor merült fel az ásatások gondolata. 2021-re jutottunk el odáig, hogy a feltárások a katolikus egyetem, a szombathelyi Savaria Múzeum és a Vasvári Múzeum együttműködésében elkezdődhettek. Idén csak két hetet tudtunk ásni. Reméljük, jövőre akár hosszabb feltárásra is lesz lehetőségünk. Ha ezt folytatni tudjuk még néhány évig, a legfontosabb részleteket már biztosan ismerni fogjuk, és ezek alapján egy hitelesebb alaprajzi rekonstrukciót is el tudunk készíteni.

A nagyon átforgatott törmelékrétegben is szép leletek kerültek elő, például kódexveretek, pecsétgyűrű, kisebb-nagyobb fémtárgyak. Viszont egyelőre nagyon hiányoznak a kőfaragványok, amelyek az építési korszakok meghatározása miatt is fontosak lennének. Ebből a szempontból izgalmasnak ígérkezik a templom déli oldalán elhelyezkedő egykori sekrestye, ami egyúttal a káptalani levéltár elhelyezését is biztosította. Ezt az épületrészt a leírások szerint még a 19. században is kápolnaként használták, tehát elképzelhető, hogy kevésbé rombolták szét, így ott látványosabb maradványokra számíthatunk.

https://www.magyarkurir.hu/hirek/ujraeledo-mult-asatasok-kezdodtek-vasvari-szent-mihaly-dombon

 

GPS: É 47° 2.712 (47.045204)
K 16° 48.128 (16.802135)

Információk: a Szentmihálydomb Vasvár városközponttól délre helyezkedik el a Vörösmarty M. utca és az Alsóárokhegy utca között.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció