Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A valamikori várból (ma Schlossriegel ) a sáncok még megvannak. Ezek rendkivül látványosak és egyszerű felépítésük ellenére erőt árasztanak magukból. A vár mesterműnek számít az úgynevezett átmeneti védművek között, ami bár őrzi egy eredeti megerősitett udvarház formáját, de legalább olyan jól besorolható a falazott várak közé.

Baravalle szerint ez egy testvérvára az Eherschachen-i (Steyrmarkt) erősségnek.

A vár volt a központja a régi őribükki uradalomnak. 1263-ban ajándékozta IV. Béla a „kietlen és már rég elnéptelenedett birtokot” Tybának, Köveskuti György comesnek bátyjának . Peter de Sah (Schachen) Friedbergnél igéretet kapott az uradalomra, mivel csatlakozott a cseh király, II. Przemysl Ottokár ellen felvonuló csapatokhoz. IV. László megerősítette 1274-ben a birtokjogot. Nem sokkal később a németújvári (Güssing) grófok tulajdonába került.

Állandó birtokukká tették, de az úgynevezett németújvári viszályban (Güssinger Fehde) I. Albrecht Ausztria hercege 1289-ben elvette tőlük. 1291-ben a Németújváriak visszakapják a várat, majd a 14. sz.-ban bevövetkezett hanyatlásuk után ideiglenesen a Csorna család tulajdonába került, akik az osli nemzetség leszármazottjai. Mátyás király 1469-ben az uradalmat Schlaining-i Baumkircher Andrásnak ajándékozta, aki ezt saját birtokához csatolta. A várat ez időben már nem említik. Baumkircher fia György 1497-ben elzálogosította a régi uradalmat, az úgynevezett külső részeket Georg Rottaler von Thalberg-nek, de a birtok már 1532-ben újra a Schlainingieké.

Ehez a külső részekhez, ami a régi őribükki uradalommal megegyezik, tartozott Árokszállás (Grafenschachen), Lipótfalva (Loipersdorf), Őribükkös, Vasfarkasfalva (Wolfau), Neustift,Kickéd (Kitzladen) és Vaskomját Kemeten).

Forrás:

Harald Prickler: Burgen und Schlősser im Burgenland