Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Pomáz, Klissza-domb

A honfoglalás után Árpád fejedelem vezértársának, Kurszánnak, majd ennek leszármazottainak, a Kartal nemzetségnek lett birtoka Pomáz és környéke. A Klissza-dombon 1939-1940-ben Sashegyi Sándor végzett kutatásokat, melynek alapján megállapította, hogy ezen a helyen - feltehetően Nagy Lajos király rendeletére - a királynő számára egy várat építettek. A fallal kerített részen Árpádkori templom is állott, melyet ebben az időben megnagyobbítottak.

A templom északi részén áll ma a Luppa-mauzóleum. Ettől északnyugatra találták meg a palota maradványait. Az ásatások során feltárták az udvar nagy részét, ennek szélein több mint 10 helyiséget, és megtalálták a vár délnyugati oldalán a bejáratot is. A vár palotája Aragóniai Beatrix alatt élte fénykorát, minden bizonnyal a törökök rombolták le 1526 körül. Köveit a lakosság építkezéseihez széthordta, a megmaradt részek pedig a II. világháború végén teljesen elpusztultak. /Kiss Gábor/

A Magyar Régészeti Topográfia vonatkozó szövegrésze közli: Sashegyi Sándor a klisszai romokat tévesen az óbudai királynői kastéllyal azonosította. Gárdonyi Albert nyomán általában királyi vagy királynéi beszállónak, vagy vadászlaknak tartják a kastélyt. Megfelelő okleveles adatok hiányában problematikus a lelőhely megítélése.

Vélemények szerint az Árpád-kori település Pomáz falu része volt. A templom a falu plébániatemploma lehetett, amely csak 1351-ben szerepel írott forrásban, amikor I. Lajos a Pomas-i Szent Miklós egyház számára kért búcsút a pápától. Tekintve, hogy az oklevelek a királyi vagy királynéi birtoklásról hallgatnak, meggyőzőnek tartható Fülöp Zoltán érvelése, aki szerint a kastélyt a Pomázon birtokos Cikó család építtette. 1418-ban a török fogságból hazatérő Cikó István pomázi házáról ír nővérének, Töttös László özvegyének. A 18. század elején a romokat a Pomáz nevű kastély maradványának tartották.

A területet napjainkban ismét a természet veszi birtokába. A korábban még javarészt áttekinthető romkertet egyre magasabb bozót, növekvő fák fedik. Áttekintése így már nem könnyű feladat. A mauzóleum szűkebb környezete gondozott, de maga az épület már felújításra szoruló állapotban van. A falazaton lévő falfirkák és festék fújások szintén lehangolóak.