Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

PutnokMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén vármegyeGömör-Kishont történelmi vármegye - Kakasvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Videók
  • Térkép

Utolsó frissítés: 2026.03.01.

Putnok, Kakasvár

A várra - nevének említése nélkül - először a Borovszky-féle megyei monográfia utal , mikor közli, hogy a XV. sz. közepén Kazai Gyula a Zsuponyo völgyében emelt várat, ahonnan szövetségeseivel, a csehekkel kitörve, dúlta és rabolta a vidéket. Ila Bálint Putnok földrajzi nevei között szerepelteti a név legkorábbi, 1522-ből való alakját: "Kakas wara", megemlítve azt, hogy nevét a Rátold nembeli kazai Kakas családtól kapta, valamint hogy a vár területe akkor még a Borsod megyei Kazához (ma Sajókaza) tartozott. Neve a későbbi századokban is változatlanul él.

Legrészletesebben Dobosy László foglalkozott vele, aki a szuhafői református egyház jegyzőkönyvére hivatkozva a megyei monográfiában leírtakat ismételi meg. Dobosy a helyszíni bejárása alapján leírást és rajzot is közöl a várról. Sándorfi György a bizonytalan korú X-XIV. századi várak csoportjába sorolta az irodalom alapján, végül a közzétett megyei várjegyzékben is szerepel.

A Zsuponyó-völgy a Putnok-Dubicsány közötti országút felől indul ÉÉK-re, egyenes vonalban. Az említett országútról számítva 2,6 km-re a völgy ÉK felé kanyarodik. További 500 m után ÉNY felöl egy mellékvölgy torkollik be, melynek ÉK-i oldala felett, a hegynyúlvány D-i végében találjuk a Kakasvárat. A térképeken rossz helyen, a vár tényleges helyétől ÉNY-ra, kb. 1,3 km-re, a Zsidó-völgy felső vége felett, a 350 m-es színvonalon jelölik a "Kakasvár" feliratot, ami megtévesztő.

A Kakasvár egy D-i irányban erősen lejtő, egyre keskenyebb gerinc alacsony legvégét foglalja magába. É felöl a gerinc folytatásától 9 m széles és 3 m mély mesterséges árok védte. Az árok két vége alatt az árokból kitermelt, szétteregetett föld látható. A vár D-i végét is árok védte, de ennek nagy része ma már csak terasz alakjában követhető. E terasz felett a belső terület D-i végét rövid perem jelzi, de két hosszanti oldala terasz, vagy árok híján egyáltalán nem állapítható meg, a keskeny hegygereinc természetes, domború alakját mutatja. A vár hossza 19 m, szélessége 10 m körüli lehetett. Egész területét jól áttekinthető erdő fedi.

A szuhafői református egyház jegyzőkönyvének a huszita korral kapcsolatos adatát a Mohosvárnál már ismertettük. Ugyanott olvashatunk a Kakas család és a husziták rablásairól a Zsuponyó-völgyi (Kakas-) várral kapcsolatban is. Lényegében ugyanezt említette róla - forrásmegjelölés nélkül - a már hivatkozott Reiszig Ede is. A szomszédos, Borsod megyei Kazáról származó Kakas család mint a környék egyik birtokosa 1383 és 1488 között számos alkalommal szerepel az itteni hatalmasodási perek irataiban. Ugyanakkor az a terület, melyben a vár nyomai vannak, egy 1522-i oklevél szerint ekkor még Kazához tartozott, így valószínű, hogy a vár ettől a családtól kapta a nevét.

A várat jellege, kialakítása és alakja alapján középkori eredetűnek tartjuk. Azonban a vár és a kazai Kakas család kapcsolatát alátámasztani látszó adatok ellenére kételkedünk abban, hogy a huszita korban e várból kiindulva háborgatták volna a lakosságot. Ugyanis a vár feltűnően kicsi, a természetes domborúságot mutató belső területe szinte a befejezetlenségre vall, és lakottságának semmi jele sem volt felismerhető a területén.

Forrás: Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén : Várak a magyarországi Gömörben

--- Szörényi Gábor András: Fémdetektoros expedíció a putnoki Kakasvárban ---

Múlt hétvégén fémdetektoros kutatást szerveztünk a Putnoki-dombság mélyén megbúvó Kakasvárban – az eseményen kilenc, az ország több pontjáról érkezett önkéntes vett részt.

Miért pont a Kakasvár?

Reiszig Ede Gömör vármegye történeti leírásánál említi, hogy a környéken birtokos Kazai Kakas Gyula a 15. század derekán erősséget emeltetett Putnok mellett, a Zsuponyó-völgyben, ahonnan a cseh huszita zsoldosokkal fosztogatta a vidéket. Később, egy 1522-es említésben Putnok helynevei között a „Kakaswara” névalak is szerepel. Ezek alapján joggal feltételeztük, hogy a hegyen egy késő középkori erősséget találunk majd. Az erdővel fedett területről keltező értékű régészeti leletanyag eleddig nem volt ismert. Felszíni kerámiatöredékek gyűjtését az avar szinte lehetetlenné teszi – sajnos most sem sikerült cserépleletekre bukkannunk.

Leletek az őskortól a kora újkorig

A fémdetektoros kutatás során szinte azonnal kiderült, hogy már a késő bronzkorban is lakott volt a jól erődíthető, de kicsiny alapterületű magaslat – első leletünk ugyanis egy tokos balta töredéke volt. A vár magjából és annak előteréből számottevő mennyiségű ólom muskétagolyót, valamint csizmapatkótgyűjtöttünk, ami az itt folytatott harci eseményeket nem is a történeti adatok alapján várt 15. század derekára, hanem jóval későbbre, a kora újkor évszázadaira helyezi. Az innen 9 km-re lévő Putnok végvára 1566-tól a Rákóczi-szabadságharcig többször cserélt gazdát, hol a császári csapatok, hol a törökök, hol Bocskai hajdúi, később pedig a kurucok foglalták el azt.

A Kakasvárban talált kora újkori lövedékek és lábbeli vasalások minden bizonnyal e viharos évszázad emlékei. A még ma is 3 m mély árokkal és meredek hegyoldalakkal védett erősség feltehetően a török korban sem kerülte el a Putnok környékén felvonuló csapatok figyelmét. Őrhelyként, vagy éppen a Sajó völgyéből a Szuha-patak völgyébe vezető út mozgását kontrolláló állásként működhetett, ahol a szétszóródott lövedékek alapján kisebb fegyveres összetűzések is zajlottak.

De mi a helyzet a huszita harcokkal?

Habár leleteink túlnyomó többsége egy későbbi időszakból származik, a vár keltezését a történeti források alapján továbbra is a 15. századra tehetjük. Ezt a feltételezést megerősíti néhány, erre az időszakra keltezhető leletünk is: vaskések és lópatkók, melyek a Kakasvár megközelítési útvonalában bukkantak elő. A 15. század derekára – a forrásokban említett huszita mozgásokra – utaló harcoknak azonban nyoma sem volt.

Az önkéntesekkel a teljes várat és stratégiai előterét felkutattuk, sőt a szomszédos hegyoldalakat is alaposan megvizsgáltuk. Az ennek során gyűjtött nagyszámú repeszdarab tanúsága szerint a szűk völgyet a II. világháború folyamán intenzív tüzérségi támadás érte.

Forrás: Szörényi Gábor András - 2016
https://homregeszet.tumblr.com/post/145247808555/f%C3%A9mdetektoros-exped%C3%ADci%C3%B3-a-putnoki-kakasv%C3%A1rban

Köszönjük Magicz Lászlónak a friss 2024-es felvételeket!

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 48° 20.249 (48.337479)
K 20° 30.238 (20.503971)

Információk: Putnok és Dubicsány között az autóútról észak felé letérve, a Zsuponyó-völgyben autóval is járható erdészeti úton kb. 6 km-t haladva jutunk el a Lehoczky-ligetig. Innen kb 15 perces sétával lehet a Kakasvárhoz eljutni.

Az erdészeti út északi ágán, Dövénytől kb. 1,5 km-re északnyugati irányból indulva is megközelíthető a Kakasvár. A távolság így kb. 3,5 km.

FONTOS! Az erdészeti út állapota nem túl jó. Nem minden esetben teszi lehetővé a személyautóval való megközelítést! Kifejezetten nem javasolt alacsony felépítésű autóval nekivágni!

Mivel a régebbi turistatérképek a várat rossz helyen tüntetik fel, a csatolt térképrészletet érdemes követni!

Utolsó frissítés: 2026.03.01.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025