Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Krušedol kolostor

1509 és 1514 között alapította Szent Maksim Branković belgrádi és szerémségi metropolita.

1670-ben Fruška Gora összes kolostora közül itt volt a legnagyobb testvéri közösség: 90 szerzetes és 12 vén. 1690-ben, a szerb népvándorlás idején a szerzetesek elmenekültek a kolostorból, és Szentendrére költöztek, és értékeiket, ereklyéket és műtárgyakat vittek magukkal. 1697-ben tértek vissza Krušedolba. Amikor a törökök az 1716-1718- as osztrák-török ​​háború során visszavonultak, feldúlták a kolostort és felégették, de később újjáépítették.

Pinceszinten megmaradt három lőrésszerű nyílása a kolostor erődíttsége utal.

Története:

Férje halála után Angelina despota, aki egy ideig nyugaton tartózkodott, 1487-ben érkezett Szerémbe. Férje, Stefan Slepo ereklyéit hozza magával. Az előkelő szerb családtól Jakšić kapta a telket, amelyen női kolostort, ma az Úr találkozásának szentelt falusi templomot építette Krušedol - és fia, Maksim püspök (a világi életben Đorđe Branković despota) helyén. ), unokatestvére, Jovan Njagoj oláh herceg anyagi segítségével felépített egy férfi Krušedol kolostort. A Branković család segítségét Vaszilij nagy orosz herceg nyújtotta, aki rokonságban állt a Jakšić családdal.

A Krušedol-kolostor 1509 és 1514 között épült. Az ő adományukban éltek-haltak: Maxim püspök 1516-ban, Angelina 1520-ban. Nem sokkal a bemutató után szentté nyilvánították őket, és ereklyéiket Krušedolban őrizték. Ezt a kolostort birtokával együtt az 1546-os török ​​összeírás említi. A többi Fruška Gora kolostor birtokától eltérően a krušedoli kolostorok jóval nagyobbak voltak. Az 1566/67-es török ​​összeírások szerint azok a birtokok évben jelentősen megnőtt. A 15. és 17. században a krušedoli apátok gyakran tartózkodtak Oroszországban, hogy segélyeket gyűjtsenek. 1670-ben 90 szerzetes és 12 vén élt a krušedoli kolostorban. III. Čarnojević Arszenij pátriárka alatt a szerbek nagy népvándorlása során a krušedol szerzetesek Szentendrére menekültek a kolostor értékeivel. 1697-ben tértek vissza. Isaije Đaković metropolita 1710-ben. átvitte Arsenije Čarnojević pátriárka ereklyéit Bécsből a krušedoli kolostorba. Az 1716-os Pétervárad melletti csata után a visszavonuló törökök kifosztották és felégették a kolostort, Szent Branković ereklyéit pedig kivágták és felégették.

A 18. század teljes első felében a kolostort felújították: Nikanor Melentijević pečuai püspök építette 1722-1725 között.  1742-ben a templomot kibővítették, 1746-ban bádoggal fedték le.

A kolostor negyedei mind a négy oldalról körülveszik a templomot, részben egy emeleten helyezkednek el. Idővel finomították és újjáépítették.

A Krušedola kolostor temploma a szerb egyháziak és más nevezetes alakok mauzóleuma is, ahol Đorđe Branković gróf, Arsenij IV Šakabenta pátriárka és Jovan Georgijević metropolita földi maradványait őrzik. A kolostorban temették el Jovan Raškovićot, Stefan Tupljikac herceget, Ljubica hercegnőt (Miloš Obrenović herceg felesége), Petar Jovanović metropolitát és Milan Obrenović királyt is.

A Krušedola kolostor temploma alapvetően trikonchos megjelenésű. Az oltár és a kórusapszisok félkör alakúak, félkalotákkal boltozottak. A hajó boltozatai félhordósak, négy négyszögletű oszlopon nyugvó kupolával. A hajó belül kör alakú, kívül nyolcszögletű. A szentély el van választva a főhajótól. A barokk harangtorony el van választva a templomtól. A folyamatos felújítások és bővítések miatt a templom és a kolostoregyüttes elvesztette eredeti megjelenését.

A szentély festése 1542-ben, Szilveszter apát idejében készült el. A Krušedol-templom többi részének festése 1545-ben, Joachim apát idején kezdődött. 1750-ben az újvidéki Racko Jovanović lefestette a kolostortemplomot, 1751-ben Georgije Popović temesvári püspök falfestményekkel díszítette az oltárt. 1756-ban Jovan Georgijević püspök készítette a templom középső részének, majd a mennyezetnek, az asztaloknak és a kórusnak a festését. A 18. század közepén a Krušedol-templom festése a korábbi freskófestészet fölé került. Ez az olajfestékkel készült barokk festmény több, az orosz-ukrán templomfestészet festészeti koncepciójához közel álló mester munkája.

A Krušedol kolostor ikonosztáza a 16-18. századi ikonokból áll. 

A Krušedol kolostor birtokolta a Fruška Gora kolostorok legértékesebb kincstárát. Branković és más szerb uralkodók értékes értékeit 1942-ig a krušedoli kincstárban őrizték; majd a kincstárat kifosztották, a többi kincset pedig Zágrábba vitték. A megőrzött kolostor értékeit 1946-ban visszavitték Belgrádba, és a Szerb Ortodox Egyház Múzeumában tárolták, ahol ma is vannak. Ezen értékek egy része a krušedoli kolostor állandó kiállításán láthatóak.

http://www.eparhija-sremska.rs/manastiri/krusedol/