Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Osijek VojakovačkiHorvátországHorvát-SzlavónországBelovár-Körös vármegye - Mihályvár (Mihalj)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Vojakovacki Osijek - Mihalj

Egy ismeretlen várhely Nagykemlék vára (Kalnik) közelében: Vojakovacki Osijek - Mihalj

A történelmet többé-kevésbé ismerők számára, Nagykemlék neve a tatárjárással kapcsolható a leginkább össze, mivel a menekülő IV. Béla király pár napra itt húzódott meg a veszedelem elől, melyről írásos források is említést tesznek.

Ám e helyütt, most inkább egy ismeretlen várhelyre szeretném felhívni a figyelmet, amelynek egy alapos tanulmányt is szenteltek a horvát kutatók.

A teljes tanulmány ezen a linken ( http://hrcak.srce.hr/25863 ) érhető el, s a továbbiak ebből a tanulmányból lettek "kiollózva", hogy legalább részben, de magyar nyelven is ismeretet szerezhessünk erről a kicsiny, "történelem nélküli" és szinte teljesen elfeledett várról.

--- / ---

"Vojakovacki Osijek - Mihalj, egy középkori régészeti komplexum a Golgonca patak felső folyásánál.

Szerző: TATJANA TKALCEC, Institut za arheologiju Ulica grada Vukovara 68 HR - 10000 Zagreb tatjana.tkalcec@iarh.hr

Forrás: http://hrcak.srce.hr/25863

 

". . . A Kemléki hegység keleti oldalán lévő, erdős és dombos, forrásokban és vízfolyásokban gazdag vidék, még számos, a szakemberek előtt is ismeretlen lelőhelyet takar. Ezek egyikére, a Vojakovacki Osijek melletti, Mihalj nevű régészeti lelőhelyre kívánunk rávilágítani eme tanulmányunkkal. A lelőhely neve, az előírásoknak megfelelő módon, a helyről származó és megőrzött kőleletekkel került felvételre a szakirodalomba, még a 20. szd. elején, ám a leletek és a lelőhely pontos helye nem volt ismert. A be nem azonosított helyről származó leletek majd egy évszázadon át nem keltették fel a szakemberek figyelmét a tárgyak múzeumi katalogizálásának kivételével, amikor is, a leletek újból megemlítésre kerültek. Azonban, azok a szerzők sem járták be a lelőhelyet, akik az újabb szakirodalomban kommentálták a leleteket, vagy említést tettek a lelőhelyről, mivel sehol sem közölték ennek a régészeti lelőhelynek a részletes leírását.

A lelőhely, Vojakovacki Osijek falutól északabbra, kb. 1,5 kilométernyi távolságra, a Mihalj nevű hegyen helyezkedik el, mely valamivel nyugatabbra van a szakirodalomban többször is megemlített és a középkori okiratokból is ismert Gradec nevű hegytől.

A Mihalj hegy csúcsa 399 m tszfm-on található, a Gradec hegyé, 366 méteren. A két hegy közti, kb 200 m hosszú, mély és szűk bevágásban folyik a Golgonca patak (potok Glogovnica). Ez, a felső folyásán bőséges és gyorsvizű hegyi patak, a Mihalj hegytől kb. 3-4 kilométerrel északabbra lévő területet behálózó forrásokból és erekből ered. A Golgonca patak innentől délnek egy szűk patakvölgyben folyik, mely Marinovac és Donja Glogovnica falvak előtt, ahol már szelídebb a tájék, egy széles völggyé nyílik. Maga a lelőhely egy 240 méteres (tszfm) fennsíkon helyezkedik el, mely a Mihalj hegy csak kissé vad, meredek és beerdősült keleti oldalán nyúlik el, észak-déli irányban. A lelőhelytől nyugatabbra, magából a Mihalj hegyből egy ér ered, mely keresztülfolyva a fennsíkon, mintegy 80 méterrel a régészeti együttestől, lefut a Golgonca patak völgyébe. Az ér forrása ma is aktív, de az ér a hegy lejtője előtt már kiszárad. A 2000-es évben, a lelőhely pontos helyét, más régészek is megismerhették. A bejárás során megállapításra került, hogy a lelőhely egy egész komplexum, mely három objektumból áll: "A" egy mai állapotában földszerkezetűnek ható, középkori vár, mely a fennsík Golgonca patak völgyi oldalán helyezkedik el; "B" egy kőből épített, kelet-nyugati irányban enyhén hosszúkás objektum, mely a vártól délnyugatra fekszik; "C" egy kerek-ovális kőből épített objektum, mely a hosszúkás "B" építménytől északabbra fekszik.

A Mihalj hegyi, középkori műemlék együttes első építménye ("A" objektum), a maga morfológiai jellegzetességeivel világosan mutatja, hogy az építmény várjellegű volt. Világosak azok az okok is, amiért ezt a helyet választották – a vár fekvése kiváló stratégiai pontnak mutatkozik, ahonnan kitűnő kilátás nyílik a Golgonca völgyére. A vár mai állapotában egy földből készített erősségnek hat a maga négyszögletes, lekerekített sarkú központi magaslatával, és a magaslatot északról, nyugatról és délről övező mély árkával és sáncával. A vár keleti oldalán nincs se árok, se sánc, mivel itt a Golgonca patak völgyébe, meredeken omló domboldal képezte a természetes védelmet. Az ilyen kialakítási jellegzetességekkel bíró más várak alapján, ez a vár a patkóalakú, magaslati várak típusába sorolható.

A központi magaslat a fennsíkból egy négyszögletes területet foglal el, melynek hosszanti oldala 31,70 métert (K-Ny irányban), a rövidebbik oldala pedig 26,60 métert (É-D irányban) tesz ki. A sánc a nyugati oldalon csak alig magasabb a környező területhez képest, míg az északi és a déli oldalon kifejezetten magasnak, 1,5-2,5 m mondható. A központi magaslat kb. 0,5 méterrel magaslik a sáncok fölé, míg nyugaton (itt van a leggyengébben védett oldal) kb. 1 méterrel, tekintettel arra, hogy itt a legalacsonyabb a sánc. Az árok mélysége a központi magaslat felszínétől 4,5 métert, míg a sánc tetejétől 3,7 métert tesz ki. A sáncok szélessége a talpuknál 10 méter, míg a tetejükön 2,7 m. Az árok fenekének szélessége északon és délen 4,20 m, míg nyugaton kb. 6 m. A sánc tetejének szélétől a központi magaslat széléig mért távolság északon és délen 12-14 m, míg nyugaton 17 m. A vár területe 870 m2-t, az erődítési rendszerével együtt (árkokkal és a sáncokkal) kb. 4100 m2-t tesz ki. A várat a Mihalj hegy oldalából kiugró dombra, annak adottságait védelmi elemként használva építették fel. A várárok ásásakor kidobált földből alakították ki a sáncokat és magasították meg a központi magaslatot, amit aztán elegyengettek és nivelláltak. Az északi oldal sáncának egy részén, kövek figyelhetők meg, melyek a sánc kialakításakor véletlenül kerülhettek oda, vagy lehet, hogy a sáncot szándékosan erősítették velük. A vármagban esetleges szilárd építménynek nincs nyoma, így feltételezhető, hogyha volt is egy-kettő, azok fából készülhettek. A központi magaslaton, az avart több helyen is elkotorva, az erdei humusztalaj alatt, vörösre égett föld figyelhető meg, ami arra utal, hogy ez a fából készített erősség, egy tűzvész következtében semmisült meg.

A második, hosszúkás építmény ("B" objektum) az erdő peremén, egy különálló ligeterdő aljában, a környezetétől 1,5-2 méterrel magasabb terepen található. Az építmény kontúrja nem tiszta, az alakjából egy erdei humusszal feltöltődött teknőszerűség olvasható ki. A humusz alatt, egyes részeken valamiféle kőszerkezet figyelhető meg. A beroskadt építmény befoglaló méretei 25x16 métert tesznek ki, hosszanti irányban ÉK-DNy felé tájolva. E kőből épített építmény elrendezését, csak egy régészeti kutatással lehetne meghatározni- Lehetséges, hogy a ma látható terepalakulatoknál is nagyobb felszínen terült el.

Az egy mező közepén található, de fákkal benőtt harmadik építménynek ("C" objektum), egy kicsit északnak dőlő, kelet-nyugat irányú, ovális-kerek alakja van (K-Ny - 14,6 m, É-D - 11 m,). Az objektum egy gyűrűszerűen kimagasló koszorúból áll, melyen az avar és az erdei humusztakaró alatt, valamiféle kőszerkezet figyelhető meg, míg a belső, egyenes síkon, azaz a koszorúhoz képest mélyebben található felszínen, bármilyen osztófalnak nyoma sincsen.  A gyűrűszerű koszorú, kb. 0,80-1 méterrel magasodik a környező terep fölé. Úgy tűnik, hogy a koszorú déli oldala nem záródik teljes körré, hanem egy részén nyitott marad. Miután a harmadik építmény két, vitathatatlanul régészetileg értékelhető objektum közvetlen közelében található, feltételezhető, hogy a harmadik építmény is egy kőből épített, középkori épületnek fog mutatkozni. Vajon gondolhatunk-e a harmadik objektum esetében egy kerek alaprajzú templomra? Ha igen, akkor az egész komplexum datációja korábbi, mint az elsőre tűnt? És, ha valamilyen más rendeltetése volt a középkori komplexumon belül?  Ám itt sem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy régészeti feltárást még nem végeztek itt, s így csak a terepfelszín alapján tettünk megállapításokat, melyeknél nem támaszkodhattunk semmi másra, mint az erdei humusz által takart romos alakzatok kinézetére. Ugyan is, hasonló nyomokat képeznek más, hasonló építmények is az összeomlásuk és maradványaik szétszóródása után. Sőt, mi tekintetbe vettük azt a tényt is, hogy ezen a vidéken általános volt a szén és a mészégetés, így ez a kerekded építmény, akár egy mészégető kemence maradványa is lehet. Azonban, a "C" objektum méretei, illetve a két másik régészetileg értékes építményhez való elhelyezkedése arra utal, hogy az építmény szerves része volt a középkori, Mihalj-i műemlék együttesnek . . ."

Fordította: Szatanek József

 

https://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/vojakovacki_osijek_mihalj/

GPS: É 46° 8.472 (46.141201)
K 16° 32.946 (16.549101)

Információk: Apatovac települést déli irányba elhagyva 1 km után egy jó minőségű makadám utat találunk melyen nyugati irányba haladva az első kereszteződésben É-ra fordulunk. A Golgonca patak völgyében haladunk, érintünk több szénégetőt, az első kereszteződésig. Itt déli irányba fordulva kanyarogva haladunk 1 km-t (ha nyitva van a sorompó) és egy déli irányú leágazást találunk. Ezen a várterület alatti tisztásra érünk (most kukoricás). A vadászles közelében parkolva, 200 m-re, keletre találjuk a várterületet.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció