Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

CirkvenaHorvátországHorvát-SzlavónországBelovár-Körös vármegye - vár és templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Cirkvena (Crkvena) vára

Verbovectól valamivel északkeletebbre, a püspökök egykori tulajdonát képező Dombrótól (Dubrava) északabbra elhelyezkedő mai Crkvena festői városkájának, teljesen más sors jutott a fentiekhez képest. Cirkvena birtokát először 1261-ben említették meg, amikor is a nemes Cirkvenai (de Chyrkvena) Péter, a csázmai káptalan előtt elzálogosította birtokai egy bizonyos András nevű embernek. Péter leszármazottjait is Cirkvenaiknak nevezték, ám ahogy ez a vezetéknév mind gyakoribbá vált, Cirkvenai Miklós családja elkezdte magát Mikecnek, illetve Mikcsecnek nevezni, hogy aztán az első igazi Mikcsec, az a Péter legyen, aki a 14. században élt. Aztán már ezek a Mikcsecek bírták, több mint kétszáz éven át, Cirkvenát.

A Mikcsecek a dinasztiaháború idején szereztek hírnevet, amikor is a többi Körös vármegyei nemessel ellentétben, ők Luxemburgi Zsigmond hívei maradtak. A Mikcsecek ezért 1397-ben (ez évben tartották a véres körösi országgyűlést is) egy olyan adományt kaptak, mellyel jelentősen kiszélesíthették a birtokaikat. Mi úgy hisszük, hogy ekkoriban kezdhette meg Mikcsec Miklós felépíteni a négyzetes alaprajzú, erőteljes kaputoronnyal rendelkező téglakastélyát Cirkvenában. Miklós utódjai is számos elismerést szereztek maguknak, sőt Mikcsec Pál, előbb Körös, majd Nagykemlék területi ispánja lett.

Mikcsec család utolsó férfitagja, III. Miklós lett, aki még Dóra lánya kiskorúságának idején, örökösödési szerződést kötött a szomszédos Konjszko polje-i birtok tulajdonosával, nemes Kerecsényivel. Miután Kerecsényi Pál házasságot kötött Mikcsec Dórával, számos rokon kezdte vitatni a örökösödési szerződést. A viták miatt, a cirkvenai várat tovább erősítették és az övező mély várárkokba, a közeli patak vizét vezették. Cirkvena ezzel egy igazi vízivárrá vált (9. ábra). Kerecsényi Pál egy időre Szlavónia albánja is lett. A hivatala alatt kezdték meg a török, a cirkvenai birtokát és várát fenyegetni.

Cirkvenát először 1475-ben közelítették meg a törökök, amikor is 8.000 akandzsi martalóc Körös környékén 14.000 lakost ölt meg és hurcolt rabságba. A térség 1532-ben is súlyos károsodásokat szenvedett, amikor Ibrahim pasa nagyvezír serege Kőszeg sikertelen ostromából, visszafelé erre vette az útját. Hasonló pusztítás történt 1536-ban is. 

Cirkvenára a legnagyobb veszély időszak 1552-vel jött el, amikor a törökök elfoglalták a közeli Csázmát, majd megerősítették, és erős helyőrséget helyeztek el benne. Ezzel egy időben, a törökök lerombolták és kifosztották a környék többi várát is, ami által Cirkvena, rögtön a harcok első arcvonalában találta magát.

Miután Kerecsényinek nem állt többé hatalmába, hogy erővel megvédhesse várát, annak védelmét a horvát szábornak és Körös vármegyének engedte át. A horvát és a császári tábornokok rögtön ez után, megkezdték Cirkvena új és erősebb védőövének megtervezését, hogy a vár megfeleljen a nagyon jelentős új szerepének. Ám a török nyomás némileg csökkent az után, hogy a törökök 1559-ben lerombolták és felhagyták Csázmát, a szandzsákszékhelyet pedig Pakrácba költöztették át.

Cirkvenába 1563-ban királyi, katonai bizottság tartózkodott, melynek a vár állapotát kellett felmérnie és javaslatokat tennie a megvédésének módjaira. A bizottság megállapította, hogy ide egy erősebb várat kell létesíteni, a megfelelő helyőrséggel. Azonban a javaslatukban az is szerepelt, hogy ez esetben el kell venni a várat Kerecsényitől (ez által a horvát szábortól is) és a király közvetlen irányítása alá kell helyezni. Ez a javaslat a jövőben számos vitát szított a későbbi katonai határőrvidék hatóságai és a horvát szábor között.

Cirkvena erődítési munkálatai 1578-ban kezdődtek meg. A 20.000 forintot kitevő pénzösszeget, a Stájer tartományi rendek adták össze. Ekkor új sáncokat emeltek, kiszélesítették az árkokat és a tervek alapján, megkezdték egy új és hatalmas, bástyás-rendszerű, reneszánsz kastély kiépítését is. Mindezzel Cirkvena, Bihács (Bihać), Szuin (Slunj) és a püspöki tulajdonban lévő Dombró mellett, a határvidék legerősebb vára lett.

A későbbiekben a cirkvenai helyőrséget, horvát katonákkal és tisztekkel jelentősen kibővítették, ám a Körösi kapitányság osztrák és német parancsnokaival, valamint a rovistyei új erősség német parancsnokával és vlah helyőrségével való összetűzések folyamatosak voltak, így az indulatok sem csökkentek.

Az 1606-os zsitvatoroki béke után megszűnt Cirkvena közvetlen veszélyezettsége, de az összetűzések a katonai határőrvidék hatóságaival tovább folytatódtak. Miután 1635-ben kihaltak a Kerecsényiek, Cirkvena új tulajdonosa borkunoveczi Mikulics Tamás lett, majd általa a Budor nemzetségé. Mindezek ellenére, a határőrvidéki hatóságok nem engedtek beleszólást Cirkvena irányításába, sőt ennek jogát 1664-ben, gróf Johann Joseph von Herberstein, a Körösi ezred ezredese kapta meg a királytól. Ő aztán 7.000 forint megfizetése után, a cirkvenaikat mentesítette minden földesúri kötelezettségük alól, a hadiadó megfizetésén kívül. Miután I. Lipót megerősítette a fenti szerződést, Cirkvena szabad királyi közigazgatási körzetévé vált, a bán és a horvát szábor közvetlen irányítása alatt. A szerződést azonban a Körösi kapitányság tisztjei nem ismerték el, és továbbra is begyűjtötték a határőrvidéknek járó adót. Sőt, 1767-ben erővel el is foglalták Cirkvenát. A horvát szábor ez ellen dühösen tiltakozott, de Cirkvena vára és birtoka, csak 1871-től, azaz a katonai határőrvidék megszüntetése után került az irányításuk alá. Cirkvena a katonai hatóságok irányítása alatt pusztult le azzá a közönséges faluvá, ami mára lett, a vára a katonaság kivonulása után teljesen tönkrement. A vár helyét időközben teljesen benőtte a fű, így alapfalainak maradványaira, csak egy régészeti kutatással lehetne rátalálni.

forrás: Branko Nadilo, Törökellenes és más erősségek Verbovec (Vrbovec) és a Száva közti térségben

Cirkvena település és templom

A település neve 1201-ben még patak névként bukkan fel "Cirquena" alakban. Birtokként 1261-ben szerepel először írott forrásban, de birtokként és nemesi előnévként a középkor végéig még számos dokumentumban megtaláljuk. Feltételezik, hogy a templomosoknak ezen a helyen rendházuk is volt.[1] 1326-ban egy határleírásban említik a szőlőhegyi Szűz Mária templomot, melyet történészek Cirkvena középkori templomával azonosítanak. A templomot és papját 1334-ben a zágrábi káptalan helyzetéről írott oklevélben, majd 1397-ben is megemlítik. Ez utóbbi dátum egyben a templom első minden kétséget kizáró említése. A településen már 1357-ben állt egy nemesi udvarház, vagy várkastély mely tényt 1507-ben is megerősítenek, 1543-ban pedig már egyértelműen erődítményként ("fortalicium Czyrquena") szerepel. Cirkvena ekkor a Kerecsényi család birtoka volt. 1563-ban a végvári rendszer állapotát vizsgáló királyi bizottság megjegyzi róla, hogy néhány évvel korábban épült. Ez azonban valószínűleg csak egy bővítés lehetett, mivel az erősség nyilvánvalóan sokkal régebbi volt. 1578-ban és 1586-ban a horvát szábor további megerősítését rendelte el. 1635-ben a Kerecsényiek kihalása után Cirkvena Mikulics Tamás birtoka lett. 1664-ben királyi adományként a körösi határőrezred parancsnoka Johann Joseph von Herberstein kapta meg, aki a mezőváros lakóit 7000 forint ellenében felszabadította feudális kötelezettségeik alól. 1673-ban I. Lipót megerősítette Cirkvena szabad királyi városi rangját. 1767-ben a katonai határvidékhez csatolták, melyhez 1871-ig a katonai közigazgatás megszüntetéséig tartozott. A katonai közigazgatás alatt a település elveszítette korábbi jelentőségét és egyszerű faluvá vált.

Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1306-ban említik először. 1326-ban és 1386-ban is plébániatemplomként szerepel a korabeli forrásokban. Megemlíti az 1501-es egyházlátogatás is. Mai formájában a 18. század második felében építették át. Egyhajós épület, téglalap alaprajzú hajóval és valamivel keskenyebb, téglalap alakú szentéllyel, amelyet sekély, ellipszoidban végződő apszis zár le. A hajó déli oldalán található a Szent József-kápolna, a szentélytől északra pedig a sekrestye. A négyzet alaprajzú, ónlemezekkel fedett harangtorony egy vonalban a nyugati főhomlokzattal az északi falnak támaszkodik. Az egyszerű homlokzatok építészeti profilozás nélkül épültek. A templom belseje boltíves, négy mezőre osztott barokk keresztboltozat, az apszis felett félkupolával. A templom mai formájában 1748 és 1760 között épült, az 1730-as években divatos stájer építészet hatására létrejött, fejlett barokk szakrális csarnoképületekhez tartozik. (Wikipedia)

 

 

GPS: É 45° 56.121 (45.935356)
K 16° 39.465 (16.657747)

Információk: a települést Belovártól nyugatra, a 28 sz. főútról Kendelovacnál déli irányba lekanyarodva, kereshetjük fel. 

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció