Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Rojcsa - RovišćeHorvátországHorvát-SzlavónországBelovár-Körös vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Rojcsa templom

A település már a középkorban is létezett. Első írásos említése Kálmán herceg 1232-ben kelt adománylevelében történt, melyben Rojcsa, Drag és Dragec nemeseinek birtokot adományoz. Gutkeled nembeli István szlavón bánnak egy 1255-ben kiadott, az elidegenített várföldek visszaadásáról szóló oklevele szerint a rojcsaiaknak már Kálmán király (Colomannus rex) kiváltságokat adományozott.[1] Az oklevélből az is kitűnik, hogy Rojcsa abban az időben egy korabeli vármegyének megfelelő nagyobb szlavóniai közigazgatási egység, várispánság központja volt, ispánja pedig a Hahót nembeli IV. Hahót volt. IV. Béla király 1265-ben kelt oklevelében a rojcsai várjobbágyokat „iobagionescastri de Ryuche” alakban említi. A rojcsai várispánság a 14. századig létezett, ekkor fokozatosan Kőrös vármegyébe olvadt bele.

Plébániáját 1334-ben említik a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák között „Item ecclesia sancte trinitatis de Ruuicha” néven. Ugyanezt a plébániát említik 1346-ban, 1428-ban, 1437-ben, 1451-ben és 1479-ben is. 1501-ben Tamás nevű plébánosát említik „Thomas plebanus in Roycha” alakban.[2] Innen származik a legkorábbi 1425-ből fennmaradt földesúri adójegyzék, mely a rojcsai uradalom 407 falusi és mezővárosi lakójának adóját összegzi.

A török megszállás teljesen megváltoztatta az itteni táj képét. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék több évtizedre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Rovische” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott.

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[8] 1791-ben épült késő barokk stílusban valószínűleg a középkori plébániatemplom alapjain. Ezt látszik igazolni a templom keleti tájolása, mely a középkori templomok sajátossága. A templom egyhajós, négyszög alaprajzú, valamivel szűkebb, négyszögletes szentéllyel, melyhez délről csatlakozik a sekrestye. A nyugati homlokzat előtt áll az 1828-ban épített, magas, karcsú, gúla alakú toronysisakal fedett harangtorony. A templom belül csehsüveg boltozatos. A bejárat feletti kórus két oszlopon nyugszik. A főoltár a Szentháromság, a mellékoltárok Páduai Szent Antal és a Rózsafüzér királynője tiszteletére vannak szentelve. A szószék egy budai mester műhelyében készült 1902-ben. (Wikipedia)

A kataszteri térképen még látható a templomot három oldalról övező védőárok rajzolata.

GPS: É 45° 56.793 (45.946548)
K 16° 43.959 (16.732643)

Információk: a település 11 km-re északnyugatra Belovártól, a 28-as számú főúton kereshető fel.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció