Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sopronkertesi pálos kolostor

A kertesi kolostor („Sivár kolostor\", „Öreg kolostor\", „Remetelak\") a községtől 500 méterrel nyugatra fekszik, fákkal és termőföldekkel körülvéve. A kolostort 1475-ben Grafenegg Ulrik és fia Farkas adományozta a pálos rendnek. Miután 1493-ban a tűz áldozatává vált, 250 évig elhagyottan és siváran állt, mígnem 1743-ban a remeték ismét visszatelepültek. Azóta a „Szent Kereszt kolostor\" zarándoktemplommá és Mária ájtatosság színhelyévé vált.

Az 1986-ban megtörtént felújítás után, a kertesi kolostor a nagymartoni járás egyik legértékesebb egyházi műemléke.

1475-ben Grafenegg Ulrik fiával együtt lánzséri várukban kiállított egy alapítási okiratot amelyben a kertesi - még építés alatt álló - kolostort a Szent Pál szerzetesrendnek adományozta. Ehhez az adományhoz tartozott Kertes falu is, teljes bevételeivel (halásztavak, major, szőlők) és a kolostor teljes berendezése. Kertes temploma és kolostora későgótikus stílusban épült. 1479-ben végre elkészült a kolostor és június 2-án Corvin Mátyás, Magyarország királya személyesen felhatalmazta a csornai konventet, hogy a Pálosrend a kertesi „Boldogságos Szűz Mária\" kolostorba vonuljon.

A ma látható berendezés 1762-ből származik. Az arannyal díszített főoltár homokkőből épült, amelyen egy életnagyságú feszület áll és Márta, Mária Magdolna, Mária és János szobra szegélyezik. A külső szárnyakon baloldalt az áldozatot bemutatni akaró Ábrahám, mellette Remete Szent Pál a varjúval, jobbról Mózes a kígyóval, mellette Szt. Antal látható. Előttük a szent sír, az oltárasztal a rokokó stílusú szentségházzal és felette egy kisebb falfülke, amelyben a Máriazell-i Madonna áll.

Miután 1782-ben József császár elrendelte a kolostorok megszüntetését, Kertesen is megtörtént a leltár és később a zárás. Ennek ellenére a kolostornak továbbra is volt lakosa - az utolsó remete, Gartner János, 1836-ban halt meg.

A kolostor legrégebbi része a még máig sem teljesen felújított északi gótikus kápolna. A nyugat-magyarországi Remete Szent Pál kolostorok mintájára a kertesi kolostor is eredetileg 3 részből állt: a káptalanteremmé átépített kápolnából, a délen lévő kolostori templomból és a köztük fekvő összekötő szárnyból. Ez a három rész máig is megmaradtak - míg az északon és nyugaton hozzáépített részek már leomlottak. A magas ablakok gótikus mértékarányai még nagyjából megőrizték eredetiségüket.

Forrás: Karl Klaus: Das Kloster von Baumgarten

bucsujaras.hu