Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SalgótarjánMagyarországNógrád vármegyeNógrád történelmi vármegye - Pécskő

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Salgótarjántól keletre, 1,5 km-re emelkedik az 542 m magas Pécs-kő.

Már az őskorban megtelepedett itt az ember. A sziklacsúcs környékén 1960-ban Korek József a péceli és bronzkori kultúrához tartozó leletanyagot talált.

Pécskő várának történetéről okleveles említés nem maradt fenn. Romját elsőként Görög Demeter 1802-ben készült térképe jelöli. Könyöki, aki személyesen járt a helyszínen, várjegyzékében az elpusztult erősségek közé sorolja. A Borovszky féle monográfia feljegyzi, hogy a helyi hagyomány szerint a Pécskőn egykor rablóvár állt (ez a szájhagyomány ma is elevenen él). Ezt követően Soós Elemér foglalkozott röviden a várral. Az 1923-ban kezdődő és majdnem egy évtizedig tartó kőbányászat - melynek során utcakőnek való bazaltot termeltek ki - az egykor látványos és kb. 30 m magas, un. "Hurka-Pécskő" nevezetű sziklatűt jelentősen megcsonkította. Ekkor készült a szirtre vezető, sziklába vájt lépcsősor. Bár a bazaltbányászat a Pécskőt részben átalakította, Majcher Tamás 1999-ben történt terepbejárásakor mészhabarcsos falazatrészeket és sziklába vésett falhelyeket figyelt meg.

A hegykúp - hasonlóan a közeli Salgóhoz - alkalmas lehetett kisebb sziklavár építéséhez. Fekvése folytán uralja a környéket, tiszta időben a Karancs-Medves vidéke, a Mátra és a Cserhát hegyei is jól láthatók innen.

Legkönnyebben déli irányból, a Somlyóbánya feletti Pécskő-nyeregből közelíthető meg.

A vár területe a korábbi bányászat és egyéb tevékenység miatt erősen bolygatott. A sziklát a kőfejtés oly mértékben átformálta, hogy ma már alig látható rajta a vár némi nyoma. A hegytetőn található terepalakulatokról - melyek árok vagy sánc maradványaihoz hasonlatosak - nem lehet egyértelműen megállapítani, melyek tartoztak a várhoz, ill. mi köthető a korábban itt zajló bányászkodáshoz. A sziklafal déli oldala előtti térségben talán elovár állhatott, területét jelenleg nagy mennyiségű bányatörmelék és odahordott föld borítja. A vár korának és kiterjedésének meghatározásához a terület pontos felmérése és egy jövőbeli régészeti ásatás adhat támpontot.

Karczag Ákos írása

GPS: É 48° 6.196 (48.103268)
K 19° 50.202 (19.836700)

INFORMÁCIÓK:A várhelyet a Salgótarján-Somlyó-bányatelep-Pécskő-nyereg felől célszerű megközelíteni. A Pécskő-nyeregtől kb 20 perces sétával juthatunk jelzett úton a Pécskő csúcsához

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció