Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Királyudvar (Königshof) kastély

A Kaisersteinbruchban (magyarul: Császárkőbánya) található Königshof-palota (magyarul: Királyudvar, latinul Aula regia) a Heiligenkreuzi Apátság magyar birtokainak közigazgatási központja volt 1912-ig. Ezután az osztrák szövetségi kincstár tulajdonába került, és a királyi udvari hadsereg igazgatása alá tartozott. A kastély 2010 óta magántulajdonban van, azóta darabonként restaurálják.

1903-ban Maximillian Groller von Mildensee ezredes és régész ásatásokat végzett a Kaisersteinbruchtól nyugatra lévő kolostorréten található kápolnarom közelében a Carnuntum ókori egyesület megbízásából, amely megerősítette, hogy itt találhatók a ciszterci kolostor maradványai. További ásatásokat végeztek itt, mert feltételezték, hogy itt egy római castrum létezett. A feltételezések beigazolódtak, mert  épületmaradványokat találtak, jó állapotú fűtőrendszerrel. Bebizonyosodott, hogy a római út vezetett itt, amely a  Carnuntumból Windenen, Eisenstadton keresztül Ödenburgba (Scarabantia) vezetett. Ez a római castrum ennek az útnak a megfigyelésére épült.

A Karoling-korszakban a római alapfalakon egy 109 × 130 méteres földvárat építettek, saroktoronnyal és árkokkal. A terület a magyar királyok tulajdonába került akik később átadták az egyháznak.

Imre király 1203-ban a Lajta és a Fertő-tó északi partja közötti területet a heiligenkreuzi kolostornak adta. Ez a Kaisersteinbruch község szinte teljes területére kiterjedő birtok egykor a magyar királyok vadászterülete volt. Maga a vadászház akkor egy dombon, az úgynevezett Öden Kloster közelében volt, és röviden Königshofnak hívták.

A tatár pusztítást 1300 körül (1272, 1317) dokumentálják. A nagyszabású Königshofer-templom befejezetlen maradt.

A 14. századi romos kápolna valamint  részben a földvárat használó épületegyüttes egy kolostorépülethez tartoztak, amelyet a heiligenkreuzi ciszterciek kezdtek építeni. Ezt a törökök 1529-ben elpusztították.

A mai Királyudvar a 17. század elején épült a Wilfleinsdorf melletti malom közelében. Várszerű kastélynak építették újjá, és már 1621-ben felégették és elpusztították Bethlen Gábor csapatai.

A birtokot 1683-ban ismét kifosztották és elpusztították a törökök. Alig épült fel, amikor 1703-ban a kurucok okoztak súlyos károkat.

Gerhard Weixelberger apát (hivatalában 1705-1728) javíttatta a károkat. Címere az épület főkapuja felett található. Königshofhoz fűződő kapcsolata 1693-1696-ig nyúlik vissza.

1601. január 1-től 1912-ig a heiligenkreuzi kolostor környező ingatlanainak királyi adminisztrációja a Königshof-palotában működött, az adminisztrátor az apát képviselőjeként járt el. Az 1601. január 1. és 1913. január 7. közötti időszak összes adminisztrátorának neve a kolostor archívumában van dokumentálva.

1903-ban a magyar állam elrendelte, hogy a területileg nagyobb Königshof uradalmat egyesítsék a kis Kaisersteinbruchhal. Ugyanebben az évben ünnepelték a ciszterciek a királyi uradalom 700 éves fennállását a megyei hatóságok és a környék tulajdonosa, Batthyány gróf jelenlétében.

1912. október 31-én lezárultak az eladási tárgyalások, amelyekért Gregor Pöck apát volt a felelős, és a kőbányák területét átadták a császári és királyi hadügyminisztériumnak.

https://de.wikipedia.org/wiki/Schloss_K%C3%B6nigshof