Hontbesenyőd, Hrádok, sánc
Az elmúlt években a Hrádok helyén található Hontbesenyődön csak felszíni felmérés volt, ahol a tatárjárás után épült erődített település, vár vagy őrtorony létezését feltételezik. https://pecenican.sk/archeologia-a-speceny-val/
Selmecbánya és Helemba közti sánc
Érdekes témát jelentenek a Kárpát-medencében található hosszanti sáncok. Ezek közül a legismertebbek az alföldi Csörsz-árkok és a bácskai “Római”-sáncok. De Erdélyben és a Dunántúlon is vannak hasonlók. Ma azonban nem ezekről szólok röviden, hanem az 1868 óta kutatott, Ipoly és Garam közti, Helembától Selmecbánya környékéig húzódó rejtélyes, egyelőre tudtommal nem meghatározott korú sáncvonalról.
(...)
Tudtommal a kb. 60-70 km hosszú sáncműnek pontosan csak rövidebb szakaszai ismertek. Henszlman Imre 1878-ban megjelent írásából (Archaelogiai Értesítő 1878. 248-249.) tudjuk, hogy árka a nyugati oldalon volt, tehát a tőle keletre eső területet védte.
(...)
Ami látható, a többi hasonló hosszanti sánccal megegyezően egyenes és részben ívelő szakaszokból áll. Építésének koráról sokféle találgatás volt már! Például az ókori germán kvádok (szvébek) keleti határsáncának is vélték, ami azonban kizárt, mert önmaguk ellen a saját földjük közepén csak nem védekeztek volna. Ugyanez érvényes a 9. századi Morva Fejedelemségre is, hiszen éppen egy annak Nyitra környéki alközpontja irányából lehetséges támadással szemben véd. A sánc kitűzése szerintem mérnöki munkára utal! Kizárásos alapon leginkább az 6-8. századi Avar- vagy az annak szerves folytatását jelentő 9. századi Bolgár Birodalmak jöhetnek szóba. Az igen komoly tervezés és a nagy arányú földmunka állami szervezettségű társadalmat feltételez!
https://djnaploja.wordpress.com/2023/01/27/selmecbanya-es-helemba-kozti-sanc/#comments
A 19. században a szlovák régészet atyja, Andrej Kmeť pap érdeklődött az "égetett sáncok” iránt. A 20. század 70-es és 80-as éveiben Titus Kolník tanulmányozta őket.
A töltés nyomvonala ma már csak részben rekonstruálható, jól csak erdőben látható. A szántóföldeken fokozatos szántással olyan mértékben lelapult, hogy csak vörösre égetett agyag formájában észlelhető.
Ez a jelenség is csak egyes területeken követhető nyomon. Ilyen például a zsemberi Cserpes mező.
Itt a sánc légi-felvételeken is beazonosítható. Közvetlen közelében a sánc jól látható az 1,6 km hosszú erdőtakaróban. A sánc 1978-as kutatásából származó szerves anyagok elemzése a kora középkorra (i.sz. 760 körül) keltezhető. Hasonló keltezésű a 2010-ben vizsgált sánc a zólyomi területen.
Zsembertől északra a legjobban látható a sánc, Hont területén található Hontbesenyőd és Bát községek területén. Teljes hossza eléri a 2,2 km-t. 375-420 m tengerszint feletti magasságban terül el, és észak-déli irányban húzódik.
Egy másik újonnan felfedezett, Báttol délre több kilométeres szakasz is kapcsolódik hozzá.
Szúd községtől délre 1,4 km hosszú töltést dokumentálnak. Hont legdélibb sáncát Alsószemeréden találták meg és vizsgálták meg. Összességében, ha a hontbesenyődi és alsószemerédi szakaszokat összekötjük, 22 km hosszúságot kapunk.
Lehetséges, hogy ezek a nagy kiterjedésű erődrendszerek a mai Magyarország területéről is hasonló sáncerődítéseket követtek. Valószínűleg a 4. században épültek. Krisztus után a keletről érkező megszállók ellen. A szlovákiai analógiák és azok radiokarbon elemzése alapján viszont én személy szerint feltételezem, hogy Hontban az "égetett sáncokat" a kora középkorig használták.
https://www.regionhont.sk/tajomne-valy-v-honte-speceny-val
Titus Kolník cáfolja Andrej Kmeť és Štefan Janšák véleményét a szándékos égetésről, vagyis a sáncsütésről. A szikla csak a falak katasztrofális tüzében égett el. A bronzkori népet, keltákat, dákokat, rómaiakat, avarokat a 7-8. században, Nagy-Morvaország, a korai magyar állam lakóit tekintették a fal építőinek. Egy minta C-14 radiokarbon elemzése sem adott egyértelmű választ egy berlini laboratóriumban. A keletkezés idejének pontos meghatározásához a halom különböző helyeiről és több laboratóriumból származó minták elemzésére lenne szükség. A nemzetközileg összehangolt kutatások, régészeti feltárások, geofizikai mérések és légi-kutatások végleges választ adnának arra a kérdésre, hogy mikor keletkezett a fal. T. Kolník szerint egy ilyen kiterjedt építkezést egy jól szervezett, kellő munkaerővel rendelkező társadalom hozhatott létre. A sánc kialakulása a 4. sz. században Krisztus után, a nomád törzsek, különösen a hunok Római Birodalom elleni támadásai miatt épülhetett.
(...)
Az elmúlt években a Hrádok helyén található Hontbesenyődön csak felszíni felmérés volt, ahol a tatárjárás után épült erődített település, vár vagy őrtorony létezését feltételezik.
https://pecenican.sk/archeologia-a-speceny-val/
