Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Baden - Scharfeneck

A Helenental déli lejtőjén található "Hauswiese" (házi rét) felett, amely a nevét a fölötte egykor fekvő "Festen Haus"-ról (erős ház) kapta, az egykori Scharfeneck-kastély maradványai találhatók. Már 960-ban említenek egy "Ursel"-t, mint Turse "auf Scharfeneck" feleségét. Ez az első dokumentált említés Scharfeneckről. 

Egyértelmű jelek utalnak azonban arra, hogy ezt a hegyoldalban fekvő helyet már jóval korábban is használták, legalábbis kilátópontként. 1923-ban történt, amikor egy kisebb földcsuszamlás a Hauswiesenberg lejtőjén számos római kori érmét és cserépdarabot hozott felszínre. Ez a körülmény valószínűleg alátámasztja azt a feltételezést, hogy a Scharfeneck-kastély a római megszállás idején, a Kr. u. első században épült. 

A várat a középkorban már a 13. században özvegyi rezidenciaként használták. 1405-ben Friedrich von Scharfeneck számára adásvételi okiratot állítottak ki, amely egyértelműen őt azonosítja a Scharfeneck-kastély uraként. 

Van azonban egy 13. századi legenda, amely szerint a Scharfeneckerek a szinte bevehetetlen váron és a körülötte lévő kiterjedt erdőkön kívül semmit sem birtokoltak. Ezért hitték úgy, hogy joguk van a kis Helenental-völgy feletti uralom megszerzésére. Nem volt olyan szentségtörés, amelyet ne követett volna el egy Scharfenecker. És éppen ez a legenda említ egy pontos évet és egy konkrét nevet: egy "rabló" Herr Hermann volt az 1178-ban.

1470-ben III. Frigyes császár Scharfeneck várát a Szent György Lovagrend nagymesterének adományozta. Van egy legenda arról, hogy a Szent György Lovagrend mikor volt Scharfeneckben: a scharfenecki kastély termei túl kicsik voltak ahhoz, hogy a Szent György Lovagrend ünnepére érkező összes vendéget befogadják. Ezért táboroztak le a vár alatt, az ünnepi réten, az itt békésen hömpölygő Schwechat partján. Ezt a rétet a mai napig a dombon álló "erődített házról" nevezik el, ez a "Hauswiese". A régészeti vizsgálatok bőséges leletanyagot tártak fel ékszerek és lovas kellékek formájában, amelyek valószínűleg erről a minden bizonnyal több napig tartó fesztiválról származnak. Ennek az élénk fesztiválnak a történetét csak a néphagyományból ismerjük.

A népi emlékezetben a Szent György lovagokat gyakran összekeverik a templomos lovagokkal, akiknek szintén több birtokuk volt a környéken. Így egy legenda szerint egykor Scharfeneckben templomos lovagok ültek. Valamikor azonban kegyvesztetté váltak, és egy bíróság elítélte őket, kegyetlenül üldözték őket, végül pedig a Helenentalban lévő várral szemben lévő szikláról, az Urtelsteinről a folyóba dobták őket. Ez az a szikla, amelyen ma az alagút átvezet. Az idősebb templomos lovagok holttestét a Schwechat elmosta, a fiatalabbakét azonban a helyszínen elsüllyesztette, és azóta holdfényes éjszakákon a vízből a fehér köpeny a vörös kereszttel csillogni látszik. Egy Ulrich Kamper 1476-ban "von Scharfeneck"-nek nevezte magát. Az ő fia, Ulrich lett a "ház", ahogy egyszerűen nevezték, birtokosa. A 17. században pedig a kastély még mindig a Kamper család tulajdonában volt, de ettől kezdve a források hallgatnak. A kastélyt "das Klösterle"-nek is nevezték, ami egyházi tulajdonosra utal. Azonban a Szent György Lovagoktól is származhatott, akik a Szent György Lovagrendhez tartoztak.

Amint a legújabb vizsgálatai kimutatták, a vár a 12. századból származik, és nem a 15. századból, ahogyan azt a régebbi várkalauzok említik. Arra azonban nincsenek utalások, hogy a vár hogyan vált romhalmazzá, hogy a török betörésekkel volt-e köze, vagy egyszerűen csak nem tudott már ellenállni a modern fegyvereknek, és a térbeli bezártsága miatt hagyták el, nem tudjuk. Erre utaló jelek nincsenek. A várat már 1553-ban is csak "pusztavárként" emlegették, 1672-ben pedig a híres várrajzoló, Georg Matthäus Vischer már romot rajzolt, bár még mindig elképesztő méretekkel. A teljes pusztulás megállítására tett minden kísérlet sikertelen volt. Még az elmúlt 40 évben is jelentős falrészek tűntek el teljesen. Remélhetőleg ezt sikerül megállítani, hogy a jövő nemzedékek számára is megmaradjon ez a csodálatos helyszín.

A régi források szerint a várnak egykor a várfal előtt egy kerek erődítménye és egy hatszögletű erődítménye is volt. Ma már ebből nem sok látszik, és a romok méretei is szerények. A romok azonban elragadóak az őket körülvevő fantasztikus nyugalom miatt.

Scharfeneck vára két hatalmas testvérvárának, Rauhenecknek és Rauhensteinnek az árnyékában állt, amelyekre rálátott, és amelyek szintén a hatalmas Turen kezén voltak. E két hatalmas várral együtt Scharfeneck egy háromszöget alkotott, amelynek fedezéket kellett nyújtania, és esetleg el kellett zárnia a Badenből Heiligenkreuzba és a Triesting-völgybe vezető fontos utat. A szomszédos magaslatokról csodálatos rálátás nyílt a keletre fekvő korábbi erődítményekre, például Leesdorfra és Tribuswinkelre. Ugyanakkor egyetlen más badeni vár sem olyan gazdag legendákban és történetekben, mint a kis Scharfeneck. 

Translated with www.DeepL.com/Translator (free version)

http://www.burgenkunde.at/niederoesterreich/ruine_scharfeneck/ruine_scharfeneck.htm