Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Murony - Békésföldvár

Barangolás Murony község határában

2017.03.02. – Kultúrtörténeti kirándulás Murony, Békésföldvár, Murvahelyen

2017. március 02. - Körösvidék

Földvár halom és a muronyi földvár

„Muronytól Ny-ra a dűlő közepén É-D irányban kissé nyújtott, tojásdad alakú halom található. Magassága 2 m. Régóta Földvárnak hívják, ez a kurgán adta a nevet a körülötte lévő dűlőnek. Murony község megalakulása (1950) előtt – Békéshez tartozva – Békésföldvár volt a neve.  Ma már alig látszik, területe kb. 100x100 méter, közepe mélyebb, ezt négyszög alakban egy alig fél méter magas sánc veszi körül, mely a déli oldalon szakad meg, mintegy mutatva az egykori bejárat helyét. Bár a halom szerkezetét 1989. márciusában talajszondázással megállapították, keltezhető leletanyag híján a Murony melletti földvár kora továbbra sem ismert.” – írja a szakirodalom a halom környezetéről.

A halmot először 1901-ben a békéscsabai Múzeum-Egyesület igazgatója Balás Ádám kutatta 8 mezőberényi munkással ásóval. Cserepeket és tégladarabokat találtak, de már ekkor megállapították, hogy a két halmot körülvevő négyszögletes mélyedés „valaha a lakosság védelmére szolgált”. Banner Jánostól ellenőrizhetetlen adat szolgál, hogy a Földváron két bronzlándzsa került elő. Egyetlen hivatalos leletet ismerünk a halom ill. környezetéből, mégpedig egy korongolatlan világosbarna, kissé behúzott nyakú, virágcserép alakú avar bögre Földvár megnevezéssel.

Földvár halom fúrástechnológiai érdekessége

A szántásnak köszönhetően a sáncmaradványok már 1989-ben is alig látszottak, és a halmok magassága is rohamosan csökkent. Ezért elhatározták, hogy a halom szerkezetét fúrásokkal próbálják meg tisztázni, a sáncok körvonalát rekonstruálni. Maga a fúrás sekélymélységű fúrásnak számít (100 méternél kisebb). 1989. márciusában Varga András talajszondázást végzett a lelőhelyen. A fúrás során szempont volt, hogy a fúráspontok kijelölése a fő égtájaknak megfelelően volt. Az így kapott pontokból teljes metszetet kaptak a halmokról, az árkokról és a sáncról. A halmok tetején négyzethálóban sűrítették a fúrási pontokat, hogy még pontosabb információt kapjanak a domb szerkezetéről. A fúráspontok 5 méterre voltak egymástól.

Az így kapott fúrási pontok mintáiból az alábbi őskörnyezeti rekonstrukciót és talajszelvényt állapították meg: „a halom megközelítőleg sík terepre épült. Az altalajt sárga színű iszapos homokliszt alkotja, erre települt a sárgásbarna agyag, illetve az iszapos agyagtalaj. A fedőréteget a halom környezetében a nyugati terület kivételével szürke és barna agyag alkotja. A felszín nyugati részén különböző színű agyagos homok található. A halom fedőrétege szürke és barna agyag. A halom É-D irányban 90-100 m, Ny-K irányban 6-70 m kiterjedésű. Teljes kiépítettségében a jelenleginél 1-1,5 m-l lehetett magasabb. A halom körül megközelítőleg 120 m-s átmérőben árokszakaszok húzódnak, aminek jól látható nyomai ÉNy-tól DK-ig találhatóak. A fúrási minták alapján a halom rétegeinek felhordása egy periódusban történt. Sajnos idő és pénz hiányában a fúrások nem terjedtek ki a halom körül húzódó árok külső oldalára, ahol a sánc nyomai még észlelhetők, így szerkezetéről nincsenek adatok. Leletek hiányában pedig az objektum meghatározása és keletkezésének időszaka csak azonosságok alapján lehet kategorizálni.

Terepbejárásunk alkalmával nem tudtuk pontosan a földvár helyét beazonosítani. A Földvári halomra (nem összekeverendő a Földvár halommal) felkapaszkodva homályosan kivehető ugyan egy közel észak-dél kis vonulat a domb keleti oldalától 60-70 méterre. A földvár négyszögletes alakja valóban látszik a légi, ill. Google Earth felvételekről, de terepen nehéz beazonosítani annyira szét van szántva. A mélyedés valóban érzékelhető a lassan 30 éves leírásban megfogalmazottak szerint, azonban a teljes fél méteres sáncnak nyoma sincs.

A földvártól keletre, a földút melletti barázdák közt cseréptöredékek és csontok találhatóak friss szántás után. A cseréptöredékekből jól látszik, hogy különböző korok, különböző edényeiről van szó. A cseréptöredékek alakja, falvastagsága és színe is eltérő. Jól beazonosítható egy cserépedény szájának a töredéke, valamint talpa. Valószínűsíthető, hogy szarmata és Árpád-kori töredékekről lehet szó.

Szöveg: Erdős Dániel

https://korosvidek.blog.hu/2017/03/02/barangolas_murony_kozseg_hataraban