Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

GyulaMagyarországBékés vármegyeBékés történelmi vármegye - Kápolna-halom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Gyula, Kápolna-halom

Kunhalmok földjén 2. - Kápolna-halom

(...)

Fövenyes

A mi szempontunkból Fövenyes, egykori Árpád-kori kis falu érdekes, hiszen a Kápolna-halom őrzi az egykori falu és temetőjének helyét. Mit tudunk Fövenyesről és templomáról? Fövenyest a források említik: 1336: Fevenyes, 1394, 1398, 1412: Fe-wenyes, 1421: Foevenyes, 1446: Foewenyes, 1516: Fewenyes, 1526, 1553: Feouenyes, 1559-1564, 1589, 1643, 1654. A templomára vonatkozó első adat 1336-ból, a pápai tizedjegyzékben maradt ránk. 1526-ban a fövenyesi plébános jobbágytelkeit említették. 1528 virágvasárnapján a templomban megtartott barkaszentelésről is megemlékeztek. 1553-ban, majd 1559-1564 között a plébánia jobbágytelkeit, s az azok megszerzéséért folytatott küzdelem részleteit emlegették. 1934-ben Implom József feltárta a falu templomát, körülötte pedig legalább 66 sírt. A sírokból XI-XVI. századi leletek, közöttük Szent István király pénzei kerültek elő. 1985-ben a templomhelyen hitelesítő ásatást végzett Szatmári Imre, s újra feltárták az alapokat, azokon belül és kívül pedig 86 sírt. A templomnak három építési periódusát állapították meg.

1. periódus (11. kép 1): a XI. században kicsiny, döngölt agyag alapozású körtemplomot építettek, a K-i oldalán szentéllyel. Egyedisége, hogy a szentély a kör alakú hajóhoz kívül beugró sarkokkal kapcsolódott. Hossza 7,5 m, szélessége 6,9 m, a kerek hajó külső sugara 3,45 m, belső sugara 2,4 m, a szentély belső ívének sugara 1,3 m volt. Sárgás színű, döngölt alapozásának szélességét a kerek hajónál átlagosan 105 cm-nek, a szentélynél pedig 80 cm-nek mérték. A templom tengelye a szentély felől З'-sal tért el a K-i iránytól észak felé. Falai téglából épültek.

2. periódus (11. kép 2): a XII. században vagy a XIII. század első felében a rotunda É-i oldalához 3,9 m belső átmérőjű, 100 cm széles alapozású, kör alaprajzú épületet emeltek. Alapozási mélysége (a mai felszíntől számítva 120—130 cm) megegyezett a korábbi épületével, de itt az alapot feketés színű földből döngölték. Falát ennek is téglából rakták. Családi temetkezőhely lehetett.

3. periódus (11. kép 3): a XIV. század elején vagy annál később az épületegyüttest lebontották, s helyén új, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomot építettek. Lehetséges, hogy az É-i épületet ebben az időben sekrestyének használták. Az új templom alapozási árka a szentélynél sekélyebb volt, mint a hajónál. Az alapozásában lévő termésköveket teljesen kiszedték. Implom József megfigyelése szerint e templomnak a falai is terméskövekből épültek. Az épület hossza kb. 15,2 m (ebből a hajó 9,4 m), szélessége a hajónál 9,6 m (a szentélynél kb. 7,15 m), a hajó hosszanti alapárkának szélessége 140 cm, a Ny-i záró falé és a szentélyé pedig 110 cm volt. A szentély tájolása 4'-sal tért el a keleti iránytól észak felé. A templomnak e periódusa bizonyára megérte a XVII. századot is.

(...)

szöveg: Erdős Dániel

https://korosvidek.blog.hu/2016/11/29/kunhalmok_orszaga

GPS: É 46° 38.439 (46.640656)
K 21° 9.409 (21.156815)

Információk: Békéscsaba, Fényesi utca déli végéből, a déli irányba tartó mezei úton közelíthetjük meg az elpusztult halom helyét.

 

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció
Ajánlott látnivalók
Jancsi-hegy
PerőcsényJancsi-hegy
Legelő
ZalaszabarLegelő
Keresési előzmények
Gyula - Kápolna-halom