Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Altenburg kolostor

A kolostort 1144-ben, Gebhard von Poigen gróf halála után özvegye, Hildburg von Poigen-Rebgau alapította kis kolostorként férje Szent Istvánnak szentelt temetkezési temploma mellett. Négy évvel Gebhardt halála után, 1144-ben tizenkét stájer bencés szerzetes költözött a cellákba a Szent Lambrecht apátságból. A kolostort "St. Lambrecht zu Altenburg"-nak nevezték el otthoni kolostorukról, és a "Poigreich", az akkori Horn földesúri uradalom uraiért imádkoztak szentté avatásként. Hildburg fia, Hermann tartotta a kis kolostori királyság felett a tulajdonjogot. Ez magában foglalta az alapító család és leszármazottaik védőuralmát és korlátozott joghatóságát a kolostori birtokok felett, és kötelezte a szerzeteseket, hogy a hét, a hónap vagy az év bizonyos napjain imádkozzanak. Az alapító családoknak joguk volt a kolostor falain belül temetkezni. Altenburgban ezeket a "lelkipásztori szolgáltatásokat" először a Poigen-Hohenberg és Rebgau grófok és nemesek, majd a Hertenberg és Streitwiesen, a Kotzendorf és Sonnberg, a Stockern és mások grófok és nemesek biztosították. Így történt, hogy az Altenburgi Bencés Apátság fokozatosan birtokba vette a Bécs és St. Pölten melletti földeket, birtokokat és kastélyokat adományok révén. Tizenkét évvel a kolostor alapítása után a Poigens alapító család kihalt. A vármegye - Passau hűbérbirtokaként - a Babenbergek, Ausztria hercegeinek kezébe került, és az Altenburgi kolostor osztozott Alsó-Ausztria politikai és vallási sorsában.

Az 1681. október 26-án tartott apátválasztáson a Leithabergben fekvő Kaisersteinbruchból származó Raymundus Regondi kapta a legtöbb szavazatot és még aznap a bécsi udvari kancellária külön engedélyével beiktatták. Az ő évei alatt a nagy török háborúban a törökök és segédnépeik támadó csapatai, valamint a II. Rákóczi Ferenc felkelése idején fellázadó magyarok feldúlták az altenburgi apátságot.

Maurus Boxler és Placidus Much apátok alatt jött létre a kolostoregyüttes mai impozáns barokk kialakítása. Itt dolgoztak Franz Leopold Farmacher, Johann Caspar Högl, Paul Strickner és mások Eggenburgból származó kőfaragó- és szobrászmesterek; ezt a művészek és az építési számlák dokumentálják. 1794-ig II József császár alatt megtiltották a novíciusok felvételét, de a kolostor fennmaradt és nem szüntették meg, 1797-ben osztrák katonai kórházként szolgált. A 19. században az Altenburgi Bencés Apátság az apátsági birtokon kívül még birtokokat és kastélyokat birtokolt Wildbergben, Limbergben, Drösiedlben, Mahrersdorfban, valamint gazdaságokat Mühlfeldben, Wiesentben, Grubban, Wappoltenreithben. A bencések 1754-től 1848-ig az eggenburgi erődöt a járásbírósággal együtt a bencések kezében tartották.

A kolostort Ausztria 1940-es náci megszállása után feloszlatták, 1941-ben kisajátították, az apátot letartóztatták, a kolostort kiutasították. A második világháború 1945-ös befejezése után az épületegyüttes az orosz-szovjet megszálló hadsereg csapatszállásaként szolgált.

Maurus Knappek apát (1947-1968) alatt a súlyosan leromlott állapotú kolostorépületet felújították és helyreállították. Emellett 1961-ben megalapította az Altenburgi Fiúkórust. Bernhard Naber, 1978 és 2005 között apát, további helyreállítási munkálatokat vezetett a kolostorban. 2002-ben megkezdődött a kolostortemplom tornyának alapvető felújítása. 1985-ben különleges kiállításokat és zarándoklatokat szervezett Alsó-Ausztriában, például A régi kolostor (1995), Paul Troger (1998) és Régészet a kolostori Ausztriában (2000).

A további restaurálási munkálatok 2001-ben kezdődtek és 2013-ban fejeződtek be. Az altenburgi apátság megőrzésére 12,7 millió eurót fordítottak. Ennek mintegy 35 százalékát Alsó-Ausztria tartomány adta. 5. Megújultak a tetők, a külső alakok és a homlokzatok. A kolostor központjában műmárványt, stukkókat és aranyozást restauráltak. A lassai márványból készült oltárt Wilhelm Scherübl salzburgi művész tervezte.

2014. január 17-én Thomas Renner OSB-t választották meg az altenburgi apátság 52. apátjává, aki 2014. március 12-én vette át a tisztséget elődjétől és jelenlegi apát-elnöktől, Christian Haidingertől.

2018-ban az Altenburgi Apátság elnyerte a példamutató erdőgazdálkodásért járó állami díjat, valamint a "klímatudatos erdő" külön kategóriájának díját.

Az altenburgi bencések közössége 2021-ben 9 szerzetest számlál.