Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Stara Marca kolostor

A település története valószínűleg a 12. század végén kezdődött, amikor Imre király a mai Horvátország területén először a Jeruzsálemi Szent Sír kanonokrendnek birtokot adományozott itt, melyen felépítették kolostorukat. Az adományozást és az itteni lakosok kiváltságait II. András 1207-ben kelt oklevele is megerősíti. Ebben az oklevélben említi először a rend marcsai rendházát, mely közigazgatási és gazdasági feladatokkal működött. Kezdetben itt lakott a rend horvátországi nagymestere is. A faluban a középkorban intenzív élet folyt, a 14. században saját plébániatemplommal is rendelkezett, melyet a Mindenszentek tiszteletére szenteltek. A templomosok, majd a johanniták távozása után a kolostorhoz pravoszláv szerzetesek érkeztek és maradványain felépítették saját kolostorukat. A kolostor a egy időben pravoszláv püspöki székhely is volt. 1690-ben Lipót császár engedélyével és az általa biztosított kiváltságokkal Csernojevics Arzén pátriárka vezetésével nagyszámú pravoszláv lakosság telepedett itt le. Csernojevics meglátogatta a marcsai kolostort is, és a császári rendeletre hivatkozva kérte annak átadását. Miután az átadást a görökkatolikus püspökség megtagadta 1735-ben a pravoszlávok elűzték az ott lakó görögkatolikus szerzeteseket és Marcsa ortodox kolostor lett. Erre a görögkatolikusok pert indítottak a kolostor visszaszerzése érdekében, melyet meg is nyertek. Az emiatt tiltakozó pravoszlávok végül 1739-ben a kolostort felégették. 1755-re a kolostor és temploma is elnéptelenedett, és teljesen romba dőlt. Ma már csak az a kiemelkedő plató látható, melyre a kolostort egykor építették. Az épületből, melynek romjai még a 19. században is álltak mára csak a földben fellelhető téglák maradtak. A helyén építették fel 1925-ben a pravoszlávok kicsiny, Szent Arkangyalok tiszteletére szentelt kápolnájukat.(Wikipedia)